KÖNYVÜNKBEN HASZNÁLT BARLANGTANI SZAKKIFEJEZÉSEK

 

q           abrázió = a tengervíz hullámmozgásának kőzetpusztító tevékenysége

q           allachton = máshol keletkezett

q           aragonit = a kalcit kristálytani módosulata A-típusú víz = lásd karsztvíz

q           autotróf lények = önellátó lények, képesek napfény energia nélkül szervetlen anyagokból szerves vegyületet létrehozni

q           autochton = helyben keletkezett

q           áradmányvíz = nemkarsztos térszínekről a karszt vízháztartásába bejutó idegen víz

q           átfutási időtartam = az az időtartam, amely alatt a forrásban észlelhető a vízfestés eredménye

q           borsókő = gömbformájú cseppkő

q           breccsia = szögletes törmelékdarabokból összeállott kőzet B-típusú víz = lásd áradmányvíz

q           Ca/Mg-hányados = szám, amely megmutatja, hogy hányszorosa a víz kalciumtartalma a magnéziumtartalomnak

q           cirkulációs huzat = két bejárat közötti átmenő légáramlás defláció = a szél kőzetpusztító munkája

q           denudáció = térszín-lepusztulási folyamat

q           dolina = korróziós karsztfelszíni formaelem: lefolyástalan térszíni karsztmélyedés

q           erózió = erőművi kőzetkoptató, pusztító tevékenység erózióbázis = valamely terület legmélyebb pontja, ahová a vizek lefolynak

q           faktor = hatás, tényező

q           fluoreszcein = szerves vízfesték (C26H12O5)

q           folyóteraszok = régi folyóártér-szintek maradványai

q           fukszin = szerves vízfesték (C20H20N3Cl)

q           gipszmodell = mérethű térbeli barlangtérkép

q           gleccser = jégár, jégfolyó

q           gömbfülke = gömb alakú barlangterem (hévizes barlangok)

q           gravitáció = a Föld nehézségi ereje

q           guanó = denevértrágya

q           hidrosztatikai nyomás = minden irányban egyenletesen ható víznyomás

q           ionizáció = elektromos töltésű részecskék létrejötte valamilyen közegben

q           ionkoncentráció = elektromos töltésű elem, illetve vegyületrészecskék (atomcsoportok) sűrűsége oldatban, illetve levegőben

q           kalcifikálódás = elmeszesedés

q           kalcit = a kalciumkarbonát (CaCO3) ásványtani neve

q           kalciumhidrokarbonát = csak vizes oldatban ismeretes vegyület, melyet úgy kaphatunk, ha kalciumkarbonatot széndioxidtartalmú vízben oldunk (Ca[HCO3]2)

q           kalciumkarbonát = lásd kalcit. A mészkő anyaga

q           karbonát = fémnek szénsavval alkotott sója

q           karszt = mészkőhegység a víz munkájának sajátságos nyomaival

q           karsztidegen = a karsztokban elő nem forduló

q           karsztjelenség = a karsztok jellemző formakincse

q           karsztmasszívum = egységes, jól körülhatárolható mészkőhegység

q           karsztperem = a mészkőterületnek idegen kőzetanyagú felszínnel érintkező határvonala

q           karsztvíz = a mészkőrétegekben összegyűlő és tárolódó csapadékeredetű víz

q           karsztvízagyag = mészkőfelszínről származó, a karsztvíz által szállított és osztályozott finomszemű barlangi üledék

q           kondenzációs jég = párakicsapódásból létrejött jég

q           kondenzációs víz = párakicsapódásból létrejött víz

q           konkréció = sugaras-rostos, vagy gömbhéjas-leveles szerkezetű ásványos anyagösszecsomósodás

q           korrózió = oldási tevékenység litoklázis = kőzethasadék

q           mésztufa = patakvízből kivált. mészfelhalmozódás

q           mikroklíma = helyi klíma, amely a környékétől eltérő.

q           mycélium = a gombák tenyésztestét felépítő sejtfonalak kusza fonadékának összessége

q           nemkarsztos térszín = nem mészkőből álló térszín

q           osmoreguláció = az élő sejtek só- és vízháztartásának szabályozása

q           parciális nyomás = részleges gáznyomás, amely a gázelegy rnennyiségi arányát fejezi ki

q           pH = a szabad hidrogén-ionok koncentrációjának negatív logaritmusa. Értéke általában 0 és 14 között van. A semleges oldat pH-ja 7, az ennél nagyobb pH-jú oldatok lúgos, a 7 alatti pH-jú oldatok savas kémhatásúak

q           ponor = lásd víznyelő

q           posztgenetikus = utóbb, másodlagosan képződött

q           prototípus = valamely típus legjellegzetesebb képviselője

q           relatív páratelítettség = értékjelző szám, amely megmutatja, hogy egy adott hőfoknál hány százalékos a levegő nedvességtartalma

q           rezorcin = szerves vízfesték (C6H4[OH]2)

q           röghegység = tektonikus törések és hegyképző mozgások által feldarabolt, kialakított hegység

q           szingenetikus = egyidejűen képződött

q           szpeleológia = barlangtan szpeleogenetika = barlangképződéstan szpeleomorfogenetika = a barlangok formáinak származástana

q           szpeleoszintézis = a barlangtani ismeretek összesítése sztalagmit = állócseppkő, cseppkőgyertya

q           sztalaktit = függő cseppkő, cseppkőcsap

q           sztagmalit = a cseppkövek anyagának általános , megjelölése

q           talajatmoszféra = a talaj pórusaiban levő levegő, illetve gázelegy

q           tektonikus = hegyképző

q           töbör = lásd dolina

q           troglobiont = barlanglakó élőlények, melyek csak barlangban fordulnak elő, s teljesen alkalmazkodtak a barlangi környezeti viszonyokhoz

q           troglobios = a barlangok élővilága

q           troglaphil = barlangkedvelő élőlények, melyek időszakonként, önként húzódnak a barlangokba

q           trogloxén = barlangi vendégek, véletlenül betévedt állatok és növények a barlangokban

q           vízhozam = valamely folyó ill. vízfolyás időegység alatt szállított vízmennyisége

q           vízhozamcsúcs = az áradási időszak vízhozamának tetőzése

q           víznyelő = nemkarsztos térszínről származó vízfolyásnak a karszt mélyére való beömlési pontja

q           vízrekesztő = nem bocsátja át magán a vizet

q           vízvezető barlang = eróziós barlang