Eszterhás István

A BAGOLY-KŐ ÉS BARLANGJAI

A Tokaji-hegység legmagasabb hegyének*, a Gergely-hegynek /783,1 m/ a nyugati oldalában 500 m-es tengerszint feletti magasságban van a Bagoly-kő mintegy 200 m hosszú, kb. 25 m magas sziklalépcsője. Megközelíthető jelzés nélküli elhanyagolt erdei szekérutakon Fony, Hejce és a Fehér-kúti erdészház felől. A sztrato jellegű Gergely-hegy legnagyobb tömege savanyú piroxénandezitből áll, ám a Bagoly-kő homokkőszerű struktúrát mutató vörösbarna riodácit habláva. Az udvarokkal, kőszirtekkel tagolt bagoly-kői sziklalépcsőben hat másodlagos keletkezésű barlangot találtunk. Ezeken túl még bizonyára található néhány barlang, mert mi időkorlátok miatt nem tudtuk kellő alapossággal átnézni az egész sziklasort.

Őz-eresz

A sziklasor déli részén, közel a peremhez található a sziklaeresz. Nyitott fele északnyugat felé néz és belső szögletéből két ferde kürtő nyílik még a külszínre. A két belső oldalfala szálbanálló riodácit hablávából van, mennyezetét egy elmozdult nagy kőtömb alkotja. Alján a földes kőtörmeléket avar borítja. Szélessége kb. 3 m, magassága 1,50 m körüli, befelé 2,10 m-t mélyed. Tőle balra több járhatatlan repedés húzódik a sziklafalba. Előterét és belsejét egy őz használja vackoló helynek.

*A turistatérképen legmagasabbnak jelzett Nagy-Milic /894 m/ nem a Tokaji-hegység része, hanem a Szalánci-hegységhez tartozik.

Kajla-barlang

A sziklasor középső részén, nagyjából középmagasságban egy beöblösödő udvarban található a barlang. Omladéklépcsőn kapaszkodhatunk fel bejáratához. A bejáratot egy „Előtér” követi, melyből északkelet felé egy 3-3,5 m hosszú kúszójárat, dél felé pedig egy hasonló 2 m-es járat indul. A kúszójáratok háromszögszelvényűek, a hegyfelőli falukat szálkő al­kotja, a lejtő felőli falukat az előbbiről levált kőszeletek, melyek alsó részükön távolodtak el a szálbanálló résztől, így a járatban felül egy repedést láthatunk, az eltávolodott alsó részeket pedig törmelék és avar töltötte ki. A peremmel párhuzamos törés alkotta posztgenetikus barlang.

A Bagoly-kő barlangjai Szerkesztette Eszterhás István 1993-ban

Hameta-barlang

Néhány m-rel lejjebb és északabbra található az előbbi barlangtól ugyanabban a beöblösödésben. Ferde bejárat nagyjából dél felé néz. Hossza 2,20 m, magassága 1,40 m. Nyugati fala szálkő, a keleti egy eredeti helyzetéből elmozdult, támaszkodó nagyobb kőtömb. A belső részen a nyugati fal mentén egy réskürtő nyílik a szabadba. Alját kőtörmelék és málladék alkotja. Valójában egy támaszkodó álbarlang.

Fony, Bagoly-kő, Őz-eresz Felmérte Eszterhás István 1993. július 7-én A barlang hossza 3,10 m, magassága 1,60, Mérték: 1:50

Hárs-barlang

A Bagoly-kő legnagyobb és látványában is legérdekesebb barlangja. A sziklasor északi harmadában beöblösödő udvarban található a lépcsőzetes lejtő középmagasságában. 3 m széles, 2 m magas főbejárata nyugat felé néz, mely bejáratból termetes hársfatörzsek hajlanak ki. A barlangüreg befelé enyhén emelkedik, szűkül és alacsonyodik. Oldalfalait és mennyezetét töredezett, de szálbanálló riodácit habláva alkotja, alján kőtörmelékes föld van, valamint a barlang tengelyét kijelöl­ve az előbb említett hárstörzsek fekvő, vastag főgyökere húzódik végig. Az üreg északi végén lejtős kürtő vezet a barlangot magábafoglaló sziklatömb tetejére. A peremre merőleges törés mentén kialakult tektonikus barlang.

Kajla-barlang, Fony, Bagoly-kő Felmérte Eszterhás István 1993. július 7-én A barlang hossza 6,15 m, magassága 0,80 m Mérték: 1:50

Kecske-barlang

A Hárs-barlangtól néhány m-rel északabbra levő nagy sziklatömbök közötti álbarlang. Tulajdonképp egy kétszintes, átjárós ikerbarlang. Déli bejáratai a tágasabbak, az északi végen inkább csak ablakszerű nyílások vannak. Összhossza kb. 5 m. Alját és falait is mély résekkel bíró kőtömbök alkotják. Másodlagos keletkezésű tömbök közti álbarlang.

Anda-barlang

A sziklasor északi részén egy kőbörc aljában az előbbi barlangtól kb. 20 m-re van a barlang. Voltaképp átjáróbarlang, melynek egy délnyugatra néző, vízszintes bejárata és a túlsó végén egy ferde kürtős kijárata van, továbbá jobbra egy nem járható rés szintén a felszínre nyílik. Falait szálkő alkotja, alján kőtörmelékes málladék van. Összhossza 4,30 m. Keletkezé­sét tekintve peremre merőleges törés mentén keletkezett tektonikus barlang.

Hameta-barlang, Fony, Bagoly-kő Felmérte Eszterhás István 1993 július 7-én A barlang hossza 2,20 m, magassága 1,40 m Mérték: 1:50

Hárs-barlang, Fony, Bagoly-kő Felmérte Eszterhás István és Grosz Imre 1993. VII. 7-én A barlang hossza 6,25 m, magassága 2,10 m Mérték: 1:50

Kecske-barlang, Fony, Bagoly-kő Felmérte Eszterhás István és Grosz Ákos 1993. VII. 7-én A barlang hossza 4,70 m, magassága 0,80 m Mérték: 1:50

Anda-barlang, Fony, Bagoly-kő Felmérte Eszterhás István 1993 július 7-én A barlang hossza 4,30 m, magassága 0,80 m Mérték: 1:50