Karszt- és Barlangkutatási
TÁJÉKOZTATÓ
1971. 1.
|
|
Kiadja : A Magyar Karszt- és Barlangkutató
Társulat Budapest, VI. , Gorkij fasor 46-48. Felelős szerkesztők : Dr. Dénes György és Székely
Kinga Készült : 600 példányban 71-479-oj. / MTESZ HNY Budapest A MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ
TÁRSULAT KÖRLEVELE |
Az elektronikus változatot készítette: Dr. Nyerges Miklós, 2002
Lapolvasás: Szenti Tamás
TARTALOM
MEGHÍVÓ A TÁRSULAT RENDEZVÉNYEIRE
ELHUNYT VADÁSZ ELEMÉR
Dr. Papp Ferenc professzor
sírkőavatása
MEGALAKULT TÁRSULATUNK MISKOLCI TERÜLETI
OSZTÁLYA
A Vecsembükki-zsombolyt 1970 tavaszán kb. 280 m mélységig
sikerült feltárni
Barlangtérképkiállitás
KÜLFÖLDI BIBLIOGRÁFIAI FIGYELŐ
BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT
kíván Társulatunk Elnöksége, Titkársága és a
Tájékoztató Szerkesztősége a karsztvidékek és barlangok minden kutatójának.
Azzal, hogy az elmúlt évben az MKBT otthonra talált a Műszaki és
Természettudományi Egyesületek Szövetségének nagy családjában és a Magyar
Tudományos Akadémia felvette Társulatunkat a felügyelete alatt működő
tudományos egyesületek sorába, új lehetőségek széles perspektívája nyílt meg a
kutatóink, csoportjaink és szakbizottságaink előtt. Kívánunk hát békés, nyugodt
alkotómunkát, erőt, egészséget és hagyományos kösztöntésünkkel jó szerencsét
Társulatunk minden tagjának, hogy az 1971. évben kimagasló sikerekkel
szerezhessünk további megbecsülést Társulatunknak, s a magyar karszt- és
barlangtudománynak.
Dr. Dénes György főtitkár
MEGHÍVÓ A TÁRSULAT RENDEZVÉNYEIRE
·
1971.
jan. 25. Dr. Láng Sándor 17. ó. 30 p. Tanulmányúton a Szovjetunió
karsztvidékein Budapest, VIII. , Kun Béla tér 2. I. em. ELTE, TTK, Lóczy-terem.
·
február
8. Gádoros Miklós 17 ó. 30 p. Bulgária karsztvidékei Budapest, VIII. , Kun Béla
tér 2. I. em. ELTE, TTK, Lóczy-terem.
·
február
22. Dr. Dénes György 18.00 óra A barlangkataszterezés aktuális problémái Kordos
László A Kevély-csoport barlangjainak kataszterezése Budapest, VI. , Gorkij fasor
46-48. III. em. MKBT.
Vadász Elemér 1885-1970
Társulatunk
Tanácsadó Testületének megalakulása óta tagja és éveken át volt elnöke, Vadász
Elemér kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, ny. egyetemi tanár 1970. október
végén, 86 éves korában elhunyt.
A földrajz szakon végzett, haladó szellemű fiatal
tudós a Tanácsköztársaság idején kapott katedrát a budapesti egyetemen, de az
ellenforradalom megfosztotta tanszékétől. A felszabadulásig vállalati
geológusként dolgozott és 1946-ban nyerte vissza katedráját, ahol nyugalomba
vonulásáig a fiatal magyar geológusok egész nemzedékét oktatta tudományága
legmagasabb színvonalán és nevelte haladó szellemű, szocialista emberekké.
Nagyszámú tudományos művében a karsztosodó kőzetek
földtanával is terjedelmesen foglalkozott és mint a Természetvédelmi Tanácsnak
hosszú időn át elnöke a barlangok védelméért is sokat tett. Lelkesen támogatta
az aggteleki barlangbiológiai kutatóállomás megszervezésének ügyét és
Társulatunk könyvtárának fejlesztését is. Érdemeiért és kimagasló tudományos
eredményeiért becsülte meg Társulatunk a Tanácsadó Testület elnöki tisztével.
Halála a magyar tudományos élet nagy vesztesége. Társulatunk tisztelettel és
megbecsüléssel őrzi meg emlékét.
Dr. Dénes György
Dr. Papp Ferenc professzor sírkőavatása
A Magyarhoni Földtani Társulat kezdeményezésére
tisztelői 1970. október 31-én sírkövet állítottak dr. Papp Ferenc professzor
emlékére. A családtagok mellett a volt
munkatársak, tanítványok és tisztelők nagy számban jelentek meg az ünnepségen.
Az avató beszédet dr. Salamin Pál egyetemi tanár tartotta. Társulatunk nevében
dr. Láng Sándor elnökünk mondott emlékbeszédet, (a Karszt és Barlang kővetkező
számában közöljük) majd dr. Dénes György főtitkárunk és Schőnviszky László
irodavezetőnk helyezte el a síron a Társulat koszorúját. Több egyesület,
vállalat és a Műszaki Egyetem képviselője is
megemlékezett a kiváló tudós munkásságáról. A barlangkutató csoportot,
amely dr. Papp Ferenc alapította jósvafői Karsztkutató Állomáson dolgozik
(jelenleg VITUKI csoport) a csoport vezetői és számos tagja képviselték.
Gádoros Miklós
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FELVETTE TÁRSULATUNKAT A FELÜGYELETE ALÁ TARTOZÓ EGYESÜLETEK NYILVÁNTARTÁSÁBA
A
Műszaki és Természetudományi Egyesületek Szövetségének főtitkárhelyettese az alábbi
levelet intézte Társulatunk elnökéhez
Dr. Láng Sándor elvtársnak,
T-501/1970.
a Magyar Karszt- és Barlangkutató
Társulat elnöke Budapest
Értesítem,
hogy a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatot a
Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alá tartozó egyesületek nyilvántartásába
felvette.
Budapest,
1970. november 17.
Dr. Turi Istvánné sk.
főtitkárhelyettes
A
MTESZ főtitkárhelyettese megküldte Társulatunknak a Magyar Tudományos Akadémia
alábbi levelét is:
Magyar Tudományos Akadémia Igazgatási- Jogi Osztály
304.837/1970/jog.
MTESZ
Központi Titkársága
Budapest
Értesítem,
hogy- a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatot a Magyar Tudományos Akadémia
felügyelete alá tartozó egyesületek nyilvántartásába felvettük.
Budapest,1970.október
29.
Dr. Szőllösy László
osztályvezető
MEGALAKULT TÁRSULATUNK MISKOLCI TERÜLETI OSZTÁLYA
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöksége
megbízásából és jóváhagyása alapján Miskolcon dr. Juhász András vezetésével
szervező bizottság alakult, hogy a miskolci csoportok összevonásával létrehozza
a Társulat miskolci területi osztályát. A Szervező Bizottság elhatározta, hogy
1970. XI.26-ra vezetőségválasztó közgyűlést hív össze.
1970. november 26-án a MTESZ Székházában megtartott
alakuló ülést Borbély Sándor nyitotta meg. Rövid üdvözlő beszéde és az ülés
céljának ismertetése után javaslatot tett a Jelölő- és Szavazatszedő Bizottság
tagjainak megválasztására.
A megjelentek az elnöklő Borbély Sándor javaslatára
a Jelölő Bizottság elnökévé Kositzky Józsefet, tagjává Zámpory Vilmát és
Hegedűs Ferencet, a Szavazatszedő Bizottság elnökévé Gyurkó Péter, tagjaivá
Tajti Györgyöt és Mészáros Károlyt választották meg. Majd dr. Juhász András
ismertette a területi osztály célkitűzéseit.
Az előadás után Borbély Sándor felkérésére a Jelölő
Bizottság nevében Kositzky József előterjesztette bizottsága javaslatát a
területi osztály megválasztandó vezetőségére.
A közgyűlés a Jelölő Bizottság javaslata alapján a
miskolci területi osztály elnökévé dr. Juhász András főgeológust, a föld-és
ásványtani tudományok kandidátusát; titkárává Majoros Zsuzsanna: geofizikus
mérnököt, vezetőségi tagokká Gyenge Lajost , Várszegi Sándor és Szeremley
Szabolcs barlangkutató csoportvezetőket választotta meg.
Dr. Juhász András a megválasztott vezetőség nevében
megköszönte a tagság bizalmát, jó munkát és sok szerencsét kívánva az ülést
bezárta.
Sz.K.
Társulatunk Elnöksége 1970. november 23-án ülést
tartott, ahol dr. Láng Sándor elnök üdvözlő szavai után dr. Dénes György
főtitkár ismertette az MSZMP KB Titkárság, a MTESZ munkájának
továbbfejlesztéséről hozott határozatát. A megjelentek megvitatták a
Párthatározat útmutatatásaiból a Társulatunkra háruló feladatokat és a főtitkár által előterjesztett
határozatot elfogadták.
A Karszt- és Barlangkutatás (Évkönyv)
Szerkesztőbizottsága 1971. december 7-én ülést tartott, az Évkönyv VII.
kötetének szerkesztése tárgyában. A Bizottság tagjai megállapították, hogy a
VII. kötet anyaga összegyűlt, leszerkesztését 1971. decemberre vállalták el. A
Társulat választmány 1970. december 9-én ülést tartott, ahol dr. Láng Sándor
elnök napirend előtt szeretettel köszöntötte Dr. Dudich Endre Kossuth díjas
akadémikust, ny. egyetemi tanárt, a Társulatunk tiszteleti elnökét, aki ebben
az évben töltötte be életének 75. évét.
Az idős de ma is fiatalos, aktív tevékenységet folytató tudós meghatódva
köszönte meg a figyelmességet és hangsúlyozta, hogy továbbra is minden erejével
támogatja a Társulat érdekeit. A
köszöntés után az elnök megemlékezett dr. Vadász Elemér Kossuth-díjas ny.
egyetemi tanárról, a Társulat Tanácsadó Testületének volt elnökéről, aki
életének 86.-ik évében elhunyt. - Ismertette a MTESZ főtitkárhelyettesének
levelét és az MTA átiratát, melyben értesíti Társulatunkat, hogy az MKBT a
Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alá tartozó egyesületek nyilvántartásába
került.
Dr. Dénes György főtitkár ismertette az Elnökség
által kidolgozott, a Párthatározatból a Társulatra háruló feladatokra vonatkozó
határozattervezetet. A Választmány a tervezetet megvitatta és egyhangúlag
elfogadta. A Választmány határozatot hozott, hogy a Társulat keretén belül
Oktatási Bizottságot kell szervezni. A megjelentek a szervezés alatt álló
bizottság Elnökévé dr. Láng Sándort választották meg.
A Karszthidrológiai Szakbizottság 1970. december 16
án alakuló ülést tartott, melynek keretében dr. Böcker Tivadar a bizottság
vezetője ismertette a Nemzetközi Hidrogeológiai Szövetség, Karszthidrogeológiai
Bizottságának programját. A megjelentek úgy határoztak,
hogy a Karszthidrogeológiai Bizottság munkaterve
alapján együttesen. kidolgozzák a Bizottság munkatervét. A Titkárság 1970. december 21.-i ülésén
megvitatta a Társulat 1971. évi munkatervét.
Az utolsó tájékoztató megjelenése óta elhangzott
előadói ülés.
1971. december 8. Kósa Attila: Tanulmányúton az
Egyesült Államokban. II. rész.
A
Vecsembükki-zsombolyt 1970 tavaszán kb. 280 m mélységig sikerült feltárni
A továbbkutatás fő akadályát a nagy mélység
legyőzése jelentette. A kutatóknak a zsomboly végpontjára való lejutása,
illetve a mélységből való kicsörlőzése jelentős időt és energiát vett igénybe,
így a feltárók a zsomboly fenekén csak rövid időt tudtak hasznos munkával
eltölteni. Ugyanakkor a felszínen a csőrlázés - bár csak időszakos munkára -
jelentős létszámot (10-12 főt) kötött le. Ezért a továbbkutatás szempontjából
feltétlenül szükségessé vált a zsombolyba gépi csörlő, illetve létrák
beépítése. A munkát nehezítette, hogy céljainknak megfelelő motoros csörlő
készen nem állt rendelkezésűnkre, így azt magunknak kellett összeállítani.
Az október 9-21-ig szervezett újabb expedíció ideje
alatt a 60 m-es és 80 m-es szintek közé vaslétrákat építettünk be. Közvetlenül
a 60 m-es szint alá pedig egy törmelékfogó ácsolatot helyeztünk el, amely
egyben a zsombolyban való közlekedést is megkönnyíti. A 80 m-es szinten lévő
három szűkületet átbontottuk. Így most kényelmesen lehet a 80 m-es szint alatti
90 m-es aknához lejutni. A 90 m-es akna tetején lévő kisebb terem alját
elplaníroztuk és motoros csörlő számára vasbeton alapot készítettünk.
A tábor ideje alatt elkészült a zsomboly szájának
beszintezése, miszerint tengerszint feletti magassága 521,5 ± 0,2 m. A zsomboly
kiépítése mellett tovább folytattuk
a kutatást is. A bejárati akna oldalából kb. - 25
méternél találtunk egy nyílást mely egy a bejárati aknával párhuzamos aknába
csatlakozik. A nyíláson keresztül bedobált kövek a 90 m-es aknába estek be. A
bejárati akna alján, annak É-i sarkában egy lefelé vezető hasadék száját
kibontottuk, a bedobált kövek nagyobb mélységre utalnak. Mindkét akna további
bontása. illetve bejárása a tavaszi expedíció feladata lesz.
A kipróbált villanymotor - meghajtású csörlő
tökéletesen bevált. A graminger rendszerű csörlőt ékszíjjal egy 550 W-os
villanymotor hajtotta meg. A csörlőről lejövő drótkötél végére súlyt
akasztottunk és terelő csigákkal a zsomboly bejárati aknájába
visszaeresztettük. Így szükségtelenné
vált a drótkötél állandó feltekerése. Az expedíció alatt alkalmazott motoros
csörlővel egy ember leeresztése kb.
30 mp-et vett igénybe, míg felhúzása kb. 90 mp.-et.
Az 1970. októberében lezajlott expedíción szoros
együttműködésben hét sportegyesület, a Budapesti Vörös Meteor Téry Ödön
Hegymászó Csoportja, és Központi Barlangkutató Csoportja, az Egyesült Gyógyszer
és Tápszergyár Hegymászó Csoportja, a Ganz
Mávag Hegymászó Csoportja, a Miskolci Marcel Loubens Barlangkutató
Csoport, az Óbudai Szeszgyár Barlangkutató Csoportja és a VITUKI Barlangkutató
Csoportja, összesen 30 fő vett részt. Az expedíció előkészítésének
részfeladatait az egyes egyesületek önállóan oldották meg. Az expedicicó
tudományos tanácsadója dr. Kessler Hubert volt.
Köszönettel
tartozunk az expedíciót támogató szerveknek. Segítségük nélkül az expedíció
anyagi és műszaki feltételeit nem tudtuk volna megteremteni és nem sikerült
volna hazánk legmélyebb barlangjának kiépítése.
Szenthe István
Szőcs István
A VITUKI Barlangkutató Csoport november 6-án és 7-én
két napos tábort szervezett a Nagyoldali-zsomboly további kutatására. A bontás
során a déli kürtő törmelékében az egyéb csontok között emberi koponya,
lábszárcsont, medencecsont maradványokat találtunk, amiket meghatározására át
adtunk a Nemzeti Múzeum szakembereinek.
A
kőzettörmelék között - miután a humuszos kitöltés megszűnőben van - huzat
lökéseket észleltünk. A további feltáró kutatáshoz elsősorban technikai
felszerelésünket kell kiegészíteni.
Sohár István
FIGYELEM !!!
Az 1971. évi barlangkutatások engedélyezése
Az Országos Természetvédelmi Hivatal Társulatunk
útján felhívja a kutatási engedéllyel rendelkezők figyelmét, hogy végzett
munkájukról jelentésükét legkésőbb L971. február 15-ig kell az MKBT
Titkárságához négy példányban megküldeniők. Aki valamely oknál fogva nem
végzett az engedélyezett helyen kutatást, erről is kell nemleges jelentést
leadnia.
Akinek kutatási engedélye az 1970. év végével
lejárt, új kutatási engedélyre irányuló kérelmüket az MKBT Titkárságán
igényelhető űrlapon négy példányban kell 1971. február 16-ig a Társulat
irodáján benyújtani. A múzeumi hatóság hozzájárulásának beszerzését a Társulat
intézi és azt követően továbbítja a kérelmeket az Országos Természetvédelmi
Hivatalhoz. A Hivatal csak azon kutatók, illetve kutatócsoportok kérelmével
foglalkozik, akik korábbi kutatási engedélyükkel kapcsolatos jelentés
benyújtási kötelezettségüknek eleget tettek.
Dr. Dénes György
Barlangtérképkiállitás
A Kartográfiai Szakbizottság 1970. évben
barlangtérképkiállítás rendezését javasolta és vállalta. Társulatunk elnöksége
e tervet 1971. év I. negyedére hagyta jóvá és biztosítja anyagi és egyéb
feltételeit.
A kiállítás fő feladata, a különféle célú
barlangtérképek bemutatásán kívül, hogy a mai térképező gyakorlatot
előmozdítsa, a barlangtérképek pontos kifejező és lehetőleg egységes
kivitelezési lehetőségét bemutassa. A Kartográfiai Szakbizottság munkacsoportja
e tárgy iránt érdeklődő és a rendezésben segítséget nyújtani tudó tagtársak jelentkezését kéri. Felkérjük a
kutatócsoportokat és tagtársakat, hogy a kiállítás
céljára saját munkáit vagy, birtokában lévő egyéb térképet adjon le, vagy
kölcsönözzön a Társulatnak. A tervek szerint régi, történelmi értékű, különböző
műszaki célú, jó kidolgozású idegen anyag és többségében mai térképanyagok,
vázlatok kerülnek bemutatásra. A mai anyagot lehetőleg pauszon vagy fehér
papíron, kartonon kérjük. A tagtársak javaslatait, gyakorlati segítségét
köszönettel várja a
Kartográfiai Szakbizottság
A Borsod-Abaúj-Zemplén-megye Tanácsának
Idegenforgalmi Hivatala értesítette Társulatunkat, hogy a Baradla-barlang
belépődíjait 1971, január 1-től kezdődő hatállyal az alábbiak szerint
állapította meg:
a)
A
rövidtúra ára változatlanul 12. -Ft
b)
A
középtúra 14. -Ft helyett 20. –Ft
c)
A
kombinált jegy 20. -Ft. helyett 30. –Ft
d)
A
hosszútúra ára 20. -Ft. helyett 40. - Ft
e)
Az 50. -Ft külön vezetői díj csoportonként 100.
-Ft
f)
Az
eddigi személyenkénti 75. -Ft különleges túra díja 100. -Ft
g)
Az
eddigi 80. -Ft hosszuturai vezetői díja 100. -Ft
50
%-os kedvezményes jegy váltására jogosultak a Magyar Természetbarát Szövetség
és a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat érvényes igazolvánnyal rendelkező
tagjai.
A NEMZETKÖZI FÖLDRAJZI UNIÓ EURÓPAI REGIONÁLIS KONFERENCIÁJA
A
Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége meghívása és a NFU Végrehajtó Bizottságának
1969. november 7-i határozata alapján az IGU a következő Regionális
Konferenciát 1971, augusztus hónapban Budapesten tartja.
A
konferencia teljes programja 1971. augusztus 5-től 20-ig tart ;
szekcióüléseket, az ülések előtt és után szimpóziumokat, bizottsági üléseket,
tanulmányi kirándulásokat foglal magában. A konferencia titkárságának szerepét.
az IGU Magyar Nemzeti Bizottsága (Budapest, VI. , Népköztársaság u. 62. ) tölti
be.
A konferencia előtt - elegendő számú jelentkező
esetén - 1971. augusztus 5-9. között karszt – szimpózium kerül megrendezésre,
melynek szervezésében Társulatunk is résztvesz. A szimpózium előadásai a
következő főtémák közé csoportosulnak
a)
klimatikus karsztmorfológia
b)
A karsztfolyamatok a mikrótérségben
c)
A karsztosodó folyamatok hatókomponenseinek vizsgálata
d)
A nem-karsztos földrajzi környezet szerepe a karsztos térszínek morfológiai
fejlődésében. A szimpóziumon való részvételi díj kb. 2100. -Ft. Bővebb felvilágosítással a Konferencia,
illetve Társulatunk 'Titkársága szolgál.
Az U.I.S. Terminológiai Albizottságának nemzetközi munkakonferenciája
A
Nemzetközi Szpeleológiai Unió (U. I. S. ) Dokumentációs Bizottságának
terminológiai Albizottsága az V. Nemzetkőzi Szpeleológiai Kongresszusa
határozatának megfelelően nemzetközi munkakonferenciát rendez előreláthatólag
1971. szeptember 13-17. között a felső-ausztriai Obertraunban.
A
konferencia célja, hogy előmunkálatokat végezzen egy kiadandó többnyelvű
szaklexikon legfontosabb karszt- és barlangtani fogalmainak pontos
meghatározása tárgyában. Jelenleg ugyanis nemcsak a különböző nyelvek között
vannak tartalmi eltérések a szakkifejezések fordításánál, de egyes nyelveken
belül sincs egységes gyakorlat. Mindenekelőtt a következő fogalmi csoportok
jelentését kívánják tisztázni karszt, karsztosodás, bemélyedés (negatív)
karsztformák (polje:, uvala; dolina stb. ), karszthidrográfia, barlang stb.
A
konferencia keretében munkakirándulásokat szerveznek a dachsteini
barlangvidékre. A konferencián való részvétel költsége előreláthatólag 1150
osztrák Schilling (45 US dollár).
Jelentkezni
írásban lehet a következő címen:
Subkommission für Terminologie, c/o Dr. Max H. Fink,
Geographisches Institut, Universitatstrasse 7/5. A- 1010 Wien.
KÜLFÖLDI BIBLIOGRÁFIAI
FIGYELŐ
Tagtársaink
fokozottabb tájékoztatása céljából új, állandó rovattal bővül a Karsztés
Barlangkutatási Tájékoztató. Rendszeresen ismertetéseket adunk Társulatunk
könyvtárába, a Bibliotheca Spelelogica-ba érkező külföldi szpeleológiai
folyóiratokról és az azokban található jelentősebb cikkekről. Jelenleg 16
országból összesen 42 barlangtani időszakos kiadvány érkezik többé-kevésbé
rendszeresen a könyvtárba., míg további mintegy 10 kiadványból csak szórványos
számok állnak rendelkezésre:
A könyvtár külföldi barlangtani periodikákat nem
kölcsönöz, de kutatóink az őket érdeklő lapokat megtekinthetik a Társulat
hivatalos órái alatt és a szükséges cikkről térítés ellenében xerox-másolat
rendelhető. A mai első alkalommal a következő összeállítást közöljük
Geoszpeleológia
·
Van
Mo suick, Christiane et Henri : Spéléolegie Sarde. (Szardíniai szpeleológia.) -
L' électron. Revue Spél. Belge. 1970. 7: pp. 122-126.
· Brunzel, Ulrich : Entdeckung einer Schahthöhle südöstlich St. Bernhard (Südthüringen. ) (Egy aknabarlang felfedezése St. B. -től DK-re. ) - Fundgrube. V. 1969. 1-2. Berlin. DDR.
·
Du
Buyser J. P. -Duchenne A. : Observation saer le climat de la Grotte de St.
Marcel
·
d'
Ardeche. (Megfigyelések az Ardeche-i St. Marcel-barlang klímájáról. ) - Bull.
d' Inform. de 1' Equipe Spéléo de Bruxelles. 1970. juin. No. 43. pp. 14-19.
·
Makszimovics,
G. A : Pescseri gipszovovo karszta: (A gipszkarszt barlangjai. ) - Pescserí,
Vipuszk 7/8) Perm. 1969. pp.5-29,
·
Beltyukov,
G. V. : K himicseszkoj harakterisztike podzennih szoljanik ozer. (Föld alatti
sós tavak kémiai karakterisztikájához. ) - Pescseri. Vipuszk 7/8). Perm. 1969.
pp. 44-51.
·
Makszimovics.
G.:A. : O sztadijah razvityija gorizontalnih karsztovin pescser v karbonatnih
otlozsenijah. (Karbonátos üledékekben található horizontális karsztbarlangok
fejlődési stádiumai) - Pescseri, Vipuszk 7/8). Perm 1969. pp. 65-72:
·
Mihajlov,
V. A,: Pescseri Vengrii: (Magyaroszág barlangjai). -Pescseri. Vipuszk 7/8.
Perm. 1969: pp. 73-78.
·
Bender,
H. : Excentriqueswachsturn durch Qberflachentransport. (Excentrikus
képződmények növekedése felületileg.) - Die Höhle. 1969. /1. pp.1-4.
·
Nagl,
Hubert : Karstmorphologische und - hydrologische Beobachtungen in den
Göstlinger Alpen. (Karsztmorfológiai és karszthidrológiai megfigyelések a
Göstlinger Alpokban.) -Die Höhle. 1970/1. pp. 9-32.
·
Franke,
H. W. : Isotopenphyskalische Analysenergebnisse von Kalksinter -Überbliek zum
Stand ihrer Deutbarkeit: Cseppkővek izotópfizikai elemzései eredményei. Áttekintés
kivitelezésének állásáról. ) - Die Höhle. 1970/1. pp. 1-9.
·
Strasser,
A. : Phosphatminerale aus einer Salzburger Höhle. (Foszfátásványok egy
salzburgi barlangból. ) - Die Höhle.1970/2. pp. 81-89.
Bioszpeológia
·
Trimmel;
H. : Gedanken über Zusammenhang zwischen Höhleneis und Vegetationsbedeckung
über einer Eishöhle. (Gondolatok egy jégbarlang fölötti vegatációs takaró és
barlangi jég összefüggéséről.) - Die Höhle. 1969/1. pp. 4-8.
·
Dobat,
Klaus : Die Köcherfliegen (Tirchoptera) einiger Höhlen in Lonetal. - Die Höhle.
1969/2. pp.43-48.
·
Schmid,
M. E. Ein neuer Antisphodrus aus der Steiermark (Coleoptera, Carabidae. ) - Die
Höhle. 1970/1. pp: 44-46.
·
Seewald,
F.: Ein tiergeographisch überraschender Neufund aus einer UntersbergHöhle
(Alpityrphlus seewaldi STRASSER 1967, Diplopoda Symphyognatha). - Die Höhle.
1970/2. pp. 75-80.
Gyakorlati szpeleológia
·
Fenelon,
P. : Vocabulaire francáis de phenomenes karstiques. (Karsztjelenségek francia nevezéktana.
) - Bull. d' Inform. de 1 ' Equipe Spéléo de Bruxelles. 1970. juin. No. 43. pp.
20-25.
·
Doemen,
A.: L' inventaire speleologiuque, base de prospection. (Barlangnyilvántartás, a
védelem alapja. ) - L' électron. Revue Spél. Belge. 1970. juillett. p. 129-132.
·
B1ock,
G. D. : Le premier Colloque de Plongée Souterraine. (A föld alatti búvárok első
kollokviuma. ) - Bull. d' Inform: de l' Equipe Spéléo de Bruxelies. 1970. juin.
pp.28-29.