MKBT TÁJÉKOZTATÓ 2002 – november - december

 

MKBT TÁJÉKOZTATÓ

Megjelenik minden páratlan hónap elején (lapzárta: minden páros hónap 10-én)

Kiadja a  Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat

1025 Budapest, Pusztaszeri út 35.

Tel.: 346-0494, tel./fax: 346-0495. E-mail: mkbt@axelero.hu

Szerkesztő: Fleck Nóra. Felelős kiadó: Börcsök Péter

A tájékoztató számára leadott cikkek, anyagok tartalmáért a szerzőik felelősek.

 Floppyn és e-mail-en érkező anyagokat Win 98/Office 2000 ill.  Win 95 /6.0 formátumban tudunk fogadni.

 

 

TARTALOM

 

 

·        Programok, rendezvények

 

·        Hivatalos közlemények

 

·        A XLVI. BARLANGNAP MARCEL LOUBENS KUPA EREDMÉNYE

 

·        NYÁRI BARLANGFELTÁRÁS AZ OLASZORSZÁGI LEPINI-HEGYSÉGBEN

 

·        A CAMPO DI CACCIA-ZSOMBOLY RÖVID BEMUTATÁSA

 

·        EXPEDÍCIÓ EGY ELFELEJTETT HEGYSÉG BARLANGJÁBAN

 

·        MŰVÉSZETEK VÖLGYE 2002.

 

·        IX. LAKATOS KUPA – ALSÓ-HEGY

 

·        50 ÉVE FEDEZTÉK FEL A BÉKE-BARLANGOT

 

 

 

KITÜNTETÉSEK

Augusztus 20. alkalmából dr. Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Barlangi Mentőszolgálatot eredményes életmentő munkásságáért Miniszteri Elismerő Oklevéllel tüntette ki.

Ez alkalomból Horváth Richárd, a Mentőszolgálat titkára a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést vehette át.

A Magyar Természetbarát Szövetség a turista irodalmi tevékenységért járó Thirring Gusztáv emlékéremmel tüntette ki dr. Dénes György tiszteletbeli elnökünket, valamint Feigel Lóránd tagtársunkat, a Nyíregyházi Denevér Barlangkutató Csoport vezetőjét.

Az elismerésekhez szívből gratulálunk.

 

PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK

 

HALOTTAK EMLÉKÉÜL — ÉLŐK INTELMÉÜL

A Szemlő-hegyi-barlang feletti Barlangkutatók Emlékkertjében – immár hagyomá-nyosan – csendes megemlékezést tartunk elhunyt barlangkutató társainkról

2002. október 31-én 1730-kor.

A megemlékezésre minden tagtársunkat és hozzátartozót szeretettel várunk.

v  v  v

ELŐADÁSOK

 

November 20. 18 óra

Borzsák Sári—Egri Csaba: Barangolás és barlangászás Új-Zélandon

Vetítettképes előadás

Helye: Szemlő-hegyi-barlang fogadóépületének (Pusztaszeri út 35.) vetítőterme.

 

 

BARLANGKUTATÓK

SZAKMAI

TALÁLKOZÓJA

2002. november 15–17. Miskolc–Egyetemváros

Helyszínek:

Előadások: az Egyetem központi (A6) épületének XX. előadóterme, mfsz. 30.

Étkezés: az Egyetem menzáján (Étterem).

Regisztráció: az előadóterem előtt. Részvételi díj 1000 Ft, valamint itt fizetendő az előre megrendelt étkezés (ebéd 450, vacsora 370 Ft) és a szállás (1000 Ft).

Szállás: Szemere Bertalan Kollégium (Miskolc, Ifjúság útja 16–20.)

Program:

 

November 15. péntek

     1800–2200 Regisztráció

 

November 16. szombat

930

Megnyitó

Dr. Böhm József, a Miskolci Egyetem Környezetgazdálkodási Intézetének igazgatója, dékán

Dr. Fázold Ádám, a MHT Borsodi Területi Szervezet vezetőségi tagja

Dr. Lénárt László, a Bükk-térség Fenntartható Vízkészletgazdálkodásáért Közalapítvány kuratóriumának elnöke

Dr. Korpás László, az MKBT elnöke

A Cholnoky Jenő-pályázat eredményhirdetése

1100

Előadások

Balogh T.—Bartha Zs.—Hernádi B.—Kovács A.—Lénárt L.—Várszegi S.: A bükki barlangkutatás halottai

Kovács Attila: 50 év – a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület és elődei

Hevesi Attila dr.: A hőmérséklet- és csapadékviszonyok negyedidőszaki változásának hatása a karsztosodásra

Lénárt László dr.: Csapadékcsoportok vízszintemelő hatása a Bükkben

Regős József: Előzetes beszámoló a Bükk régészeti barlangjainak új kutatási eredményeiről

 

 

1230

Ebédszünet

1400

Előadások

Dezső Zoltán—Hakl József—Munkácsi Adrienn—Lénárt László: Radondozimetriai vizsgálatok a lillafüredi Szent István-barlangban

Dénes György dr.: Kutatás barlangok nyomában az Ipolytól északra húzódó hegyek között

Kraus Sándor: Cseppkő-típusok

Leél-Őssy Szabolcs dr.: A Lechuguilla és a József-hegyi-barlang képződményeinek összehasonlítása

Csige István dr.: Adiabatikus állapotváltozások barlangokban

Dezső József: Néhány barlang és hasadék kitöltésviszonyai a Villányi-hegységben

 

   Szünet

Aszódi Géza: Újabb fejlesztési eredmények a sisakra szerelhető „Fejlux” elektromos lámpánál

Eszterhás István: Sziklakápolnák és barlangmonostorok Magyarországon

Szunyogh Gábor dr.: Lézeres távmérés barlangtérképészeti alkalmazásának tapaszta-latai

Rónaki László: A Mecsekben feltárásra váró még ismeretlen barlangfolyosók felszíni kijelölése

Bognár Csaba—Fehér Katalin—Kardos Annamária—Kardos László: A Gellért-hegy barlangjai és kutatásuk

 

 

1800

Vacsoraszünet

 

 

1930

Dia- és videovetítés

Nyerges Attila: Pillanatképek a Michele Gortani kutatásából (dia, 20 perc)

Sáfár Csaba: 2002. évi ukrajnai túra (video, 30 perc)

Kardos László: Kutatásvezetői tanfolyam 2000. (video, 20 perc)

Kardos László: Művészetek völgye 2002. (video, 20 perc)

Stibrányi Gusztáv: Lukács Kupa 2002. (video, 21 perc)

November 17. vasárnap

900

Előadások

Eszterhás István: Barlangok az Írott-kő alatt

László Zoltán: Rézsűk és sziklafalak védelme természetes és mesterséges anyagokkal

Börcsök Péter: Veszélyes hulladék eltávolítása a szilicei Kis-zsombolyból

Leél-Őssy Szabolcs dr.: Túra a Carlsbad- és a Spider barlangban

Hegedűs András: Új feltárások Jávorkúton

Zsólyomi Zsolt: Olaszországi expedíció a Lepini-hegységben

Polacsek Zsolt: Barlangkutatás 2002. — eredmények a Bakony, Vértes, Gerecse barlangjaiban

Z. Perényi Katalin: Vízkémiai vizsgálatok a Valea Rea-barlangrendszerben (Bihar hegy-ség – Románia)

Zih József: Feltártuk a Szeles-lyukat? (Királyerdő – Románia)

Takácsné Bolner Katalin–Zentay Péter: A Pál-völgyi- és a Mátyás-hegyi-barlang összekötésének tapasztalatai

Poszterek

BEBTE: A BEBTE tevékenysége

Csige István dr.: Radon a Hajnóczy-barlang Nagy-termében

Hegedűs András: Lamprechtsofen

Kardos László: Világörökségünk a Gellért-hegy és barlangjai

Kraus Sándor: Cseppkő-típusok

Kraus Sándor: A varázsvesszős vízkutatás fizikai alapjai

Szunyogh Gábor dr.: Látványos térképlapok a Baradla 1:100-as atlaszából

v   v  v

V. KARSZTFEJLŐDÉS KONFERENCIA

A következő – immár hagyományos – konferenciára a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Természetföldrajzi Tanszékének szervezésében 2003. március 28–29-én Szombathelyen kerül sor.

 

 

Az előadásokat is tartalmazó program később kerül közlésre.

 

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK

 

TÁJÉKOZTATÓ

A Karszt és Barlang Alapítvány által kiírt 2002. évi pályázati fordulójára 13 pályázat érkezett be, összesen 1 100 400 Ft értékben. Az idei évben 9 pályázatot volt módunk, összességében 297 000 forintnyi értékben támogatni.

Alapítványunk sok esetben csak töredékét tudja a kért összegeknek biztosítani, azonban reméljük, hogy ezzel is hozzájárulhatunk a hazai karszt- és barlangkutatás sikereihez. Reméljük, hogy más forrásokból ki tudják egészíteni az általunk biztosított összeget.

 

Pályázó neve

Pályázati cél

Támoga-tási összeg

            1.Tudományos kutatások

Tapolcai Plecotus

Klímavizsgálatok a balatonedericsi barlangokban

12 000 Ft

            2. Hazai feltáró kutatások, táborok

BUBATE

Béke-barlang és a felette húzódó karsztobjektumok kutatása

50 000 Ft

Hámori Alpinsport Club, Tolerancia Barlangkutató Csoport

Bronz-barlang kutatása

30 000 Ft

Ariadne Karszt és Barlangkutató Egy.

Csévi szirtek barlangjai

30 000 Ft

MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektíva

Kőszegi-hegység barlangjai

50 000 Ft

Pro Natura Karszt és Barlangkutató Egy.

Pietró-barlang, nyári kutatótábor

25 000 Ft

Troglonauta Barlangkutató Egyesület

A Naszályi víznyelőbarlang kutatása és kiépítése

50 000 Ft

Szilvássy Andor Bgkutató Egyesület

Békás víznyelő kutatása

25 000 Ft

Debreceni Búvárklub

Csipkéskúti víznyelő feltárása

25 000 Ft

 

Jó munkát kívánva, a KBA kurátorok:

Hegedűs Gyula (elnök), Borzsák Sarolta (titkár), dr. Végh Zsolt (gazd. vez.),
Leél-Őssy Szabolcs, Schäfer István

 

BESZÁMOLÓK, JELENTÉSEK, RÖVID CIKKEK

 

A XLVI. BARLANGNAP MARCEL LOUBENS KUPA EREDMÉNYE

 

Helye-zés

Részidő

Csapat neve

Tagjai

1.

28 p. 52 mp

BEAC

Elekes Balázs, Huber Kilián, Nyerges Attila

2.

30 p. 54 mp

GUBACS

Nagy Imre, Tisza Levente, Holló Zoltán

3.

51 p. 84 mp

Saláta

Zih József, Zsólyomi Zsolt, Perényi Katalin

Legjobb

női

115 p. 18 mp

Acél Magnóliák

Szilágyi Nóra, Vaspöri Szilvia, Sőregi Ildikó

 

 

 

 

4.

53 p. 38 mp

TBC

Takács Róbert, Adamóczky György, Dávid László

5.

54 p. 54 mp

Adrenalin

Makó Lajos, Kocsis György, Szendrei Attila

6.

73 p. 35 mp

Papp Ferenc Kutyaütők

Ligeti Márton, Szabó Leó, Mersdorf Anna

7.

85 p. 38 mp

Pali meg a Nők

Hajnal Ágnes, Szira Fruzsina, Takács Pál

8.

91 p. 25 mp

A tiedbe is Baby

Matyó Ferenc, Katona József, Kántor Zsolt

9.

132 p. 07 mp

Amazonok

Czirják Julianna, Szegletes Klára, Stefan Racsko

10.

159 p. 04 mp

TBC II.

Mészáros Éva, Szentpéteri Zsuzsa, Faragó Szilvia

 

 

v     v   v

 

NYÁRI BARLANGFELTÁRÁS AZ OLASZORSZÁGI LEPINI-HEGYSÉGBEN

Az FTSK barlangkutató csoport meghívást kapott a ASR „86” Római club barlangászaitól, név szerint: Paolo Turrini, Andrea Benassi, Simone Re.

Nagyjából ki is merítettük evvel a felsorolással a Rómában aktív, feltárásokban résztvevő embereket.

Szokásos Ceglédről bérelt mikrobusszal és egy Suzukival indultunk július 19-én, pénteken.

20-án megmártóztunk a Rio Alba nevű kisebb kanyonban, kevés víz jellemzi, szép formákkal, nagy méretek, a végén jó ugrási lehetőségek. Könnyű kanyon.

21-én érkeztünk Rómába, este a barlangász klubban alvás helyett buli, utána éjszakai alvó állatkákról (Rádi, Csóka, Balázs állatka) fotók gyártása.

22-én a Nagy találkozás Andrea-val és Paolo-val, ajándékcsere, irány Gorga.

Gorga falu a kiindulópontja a Campo di Caccia-barlang kutatásainak. A falu nagyon szép, igazi olaszos szűk utcákkal. A helyi kocsmában a falon a barlang térké-pe díszeleg.

Az utolsó capuccino közben Andrea lelkesen mutogatja a feltárási lehetőségeket a csapatnak.

5–6 km makadámút után, szétpakolás egy állatitatónál, itt a vége a kocsiká-zásnak.

Kétszeri fordulással, felhordjuk a saját és közös cuccunkat. Paolo közli velünk, hogy ők már felhordtak 100 l vizet, és este lasagnát sütnek nekünk! Jobban ment a kapaszkodó.

 

A tábor kisebb hegyek által körülvett, víznyelőkkel tűzdelt katlanban volt. Szépsége mindent felülmúl. Nagy bükkfák, a dombokon ördögszántások, a töbrök aljában füves legelők, lovak, tehenek és egyéb állatkák. Kőből rakott sütő, itt sült a lasagnánk.

Este megbeszélés, a leszállási terv összeállítása.

23-án, Paolo vezetésével az első csapat elindul a barlangba. A barlang szűk, szifonos, -100 m-ig. Itt egy átbújás után beérünk egy másik „barlangba”, ahol a méretek impozánsak lettek.

 Ahogy haladunk lefelé, szerelni kell a barlangot, az otthagyott kötelekkel. Látszik a barlangon, hogy ketten tárták fel az egészet (Andrea, Paolo), ahol kell, kőtömböket pakolunk, TK-t igazítunk. 7 óra alatt érjük el a –450 m. mélységet. Na itt van az első gond, mivel a barlang annyira új, hogy bivakhely még nincs benne. Abban a fosszil járatban keresünk helyet, ahol a kutatást másnap elkezdjük. Ideális hely nincs. Csóka azt mondja, hogy van egy terem, jelenleg tele van kőtörmelékkel rendesen. Nincs más, ez lesz a bivakhelyünk.

A Paolo közbeszól, hogy nem jó az a hely mivel nincsenek repedések a falban a függőágyaknak. Mi mondjuk, hogy nem baj, mert a kőlejtőn fogunk aludni, elszörnyed amint meghallja. Elkezdődik a sima placc gyártása, közben befut a második csapat, akik begeket hoztak a feltárásra Andreával. Andrea egy tó átmászásánál segíteni akart Dórának, ebből az sült ki, hogy mindketten belepottyantak. A fiúk örömére, Dórának a ruháját jól kicsavarják.

24-én reggel készülődünk a kutatásra, mielőtt indulnánk befut Simone a bivakba – vigyorog, én is mivel 8 éve nem láttam kedves barátomat. 3,5 óra alatt lejött a barlangba, előtte hajnalban a tábort kereste, mivel ezen a helyen még nem volt. A szavaival élve: „ha a barátaim eljönnek, akkor nekem is itt a helyem”. Nagy az öröm.

A fosszil végén szép akna, rajta írás. Idáig tartott a tavalyi kétszemélyes kutatás. Kődobás, kb. 30 – as. Előkerül a fúrógép, három alapcsavar (K. Marci adta) és lehet ereszkedni. Újabb akna következik, olaszok éljeneznek, mi is. Sajnos az akna (P15) alján szifon. Mire felmászunk, Simone a harmincassal szemben felmászik egy galéri-ára, mi is megyünk utána.

A régi járat ez volt, nagy szelvényben sétálunk tovább. Újabb akna, olaszok reménykednek velünk együtt, hogy a –610 m-en lévő szifont ez a járat megkerüli, mélyebbre megy.

A járat mountmilk-es és cseppköves, lemászásokkal tűzdelt. Fotózás megy ezerrel, Simone szól, hogy ne az aknát fotózzuk, mert itt sokkal szebb. Igaza van gyönyörű, mésztufagátas tavakon megyünk tovább. Fentről kürtők figyelnek minket. Sajnos hiába a sok akna, a vége elszűkül, egy nagy cseppkőlefolyás után, csak vízben fekve lehet tovább kúszni. Sebaj, az egyik kürtőt megtámadjuk, de itt sincs semmi. A magyar csapat még maradna, megnézi a kúszós részt. Csóka közli, hogy át lehet menni rajta, de vizes lesz az ember. Paolonak mondjuk Simonéval menjen úszni, neki sincs kedve. Kis Kantár Verával, Csókával már nyomulnak is, Andrea is fürdik. A járat ismert részbe visz, el is mennek a végpont szifonig.

Térképező cucc a bivakban maradt, holnap lesz a felmérése az új részeknek.

25-én megyünk a feltárt részeken, Simone szól, hogy itt nézzünk fel a járatba. A megérzései általában bejönnek, most is. Kis mászás után szűk átbújás, 5 m aknát kell átmászni és megint megy a járat. Majd visszafelé a többiekkel kimásszuk. Paolo addigra a cseppkőlefolyást kimássza, megy a járat itt is. Mi is nyomulunk, még szebb tavak és képződmények, sajnos a fotók nem sikerültek itt.  Újabb mászás,  Simone átátadja a terepet Verának, másszon ő is. Nem kell neki kétszer mondani, mint a gyík, már fent is van. A kötelet rögzíti már. Újabb akna, belevisz ez is a régi járatba. Mi is megnézzük a végpontot, csodaszép az egész, nagy vízzel.

Irány a Simone féle új járat, Andrea és Vera térképeznek közben. Kantár Zsoltinak mondom, hogy figyeljen, és tanuljon, ő van a legközelebb a szűk helyen Simonéhez.

Cseppkövet köt, és fejmagasságba belerakta a lábát a gyűrűbe, abból állt fel, mondja Zsoltink:

„Mehetünk, a kötél kikötve, irány az ismeretlen!” Nagy omlások között mászunk, két nagy kürtő a vége, alattunk a mésztufagátas tavak helyezkednek el, jó 25 m-re. Az egyik kürtőre (nehezebb) mutatnak az olaszok, az a jó irány, legalább fél nap a kimászása. Ez a legközelebbi cél, hármuknak. Kérnek, hogy írjuk fel a csapat nevét a falra, mivel idáig tartott a kutatásunk. Nem szívesen tesszük, csak a kedvükért, de legalább szép lett. 500 m. új részt talált a csapat.

A bivakba megérkezett a következő csoport 5 fő, nagy nehezen ők is elhelyez-kednek.

Kajálás közben nagy beszélgetés, gondolatban eljutunk az olaszokkal minden-hova.

Hihetetlen számunkra az élménybeszámoló, minden földrészen vagyunk egy kicsit, de mindig barlang a cél, a legdurvább, amikor krokodilokon keresztül kell elérni a bejáratot.

Másnap indulás kifelé, két óránként, Ferike és többiek még megnézik az új része-ket, utána jönnek ki késő este. A fúrógépet Kantár Zsolti lehozta, de ki már nem akarja vinni. A Csóka–Rádi páros bevállalja, ők az elsők a menetben. P60-as aknában a 9 mm-es kötelet nagyon nézi az ember, de szép vékony kis kötél. Persze olaszosan van szerelve, egyben az egész akna, ők így védekeznek a kőhullás ellen. A szűk részek előtt Simone utolér minket, vele megyek a szűk részeken, ő is meg-szenved. Egy régi baleset miatt alig bírja emelni a vállát. Vonszoljuk a begeket, az egyik tele szeméttel, hihetetlen nehéz. A fúrógép ott figyel a szűkületnél kedvesen, na mi ezt most nem visszük ki, gondoltam magamban. Alattunk kilencen, megoldják könnyedén. Legfiatalabb Józsink hozta ki a fúrót, megküzdött vele.

Szenvedünk rendesen, a pangó szifonok undorítóak, de azért alig várjuk, hogy az utolsóba belefetrengjünk, mivel 80 méterre van a kijárattól. Na ez is meg volt, a fotó mindent elmond.

Dave és a csapat nagy része a közeli kétszájú barlangban túrázott. –210 m-es zsomboly, a végére még a Ferike sem akart beférni.

Szombaton nagy kirándulás a hegyen, a nagy álom, hogy a Monte Fato-barlanggal össze legyen kötve a Campo di Caccia-barlang. Kati, Gemanata, Paolo, Simone (94-ben járt benne) elmondása szerint van realitása a dolognak, a Fatóban is mennek a járatok ezerrel. A hegy meg elég kicsi területű ahhoz, hogy összejöjjön a dolog.

Este olyan búcsúvacsorát és bulit kaptunk, amelyet nem lehet elfelejteni. 

Vasárnap délelőtt elváltunk az olasz barátainktól, biztosan nem végérvényesen, ilyen szeretetet csak olaszoktól kaphat az ember.

Éjszaka értünk a kiszemelt második kanyonunkhoz, lefekvés előtt nagy pizzaevés a legtávolabbi étteremben.

A Torrente Vinadia nevű kanyonunk szép aknával indult, a leírásban 2 órát adnak a bejárására.

Erre mindig rá kell számolni 20%-ot. A magyar csapatok általában tömeg-demonstrációra is használják a szakadékokat. Ez is egy aranyos, kezdőknek való kanyon, a végén nagy mennyiségű vízesésekkel tarkítva.

A közös túránkat Pereszlényi Dalma levelezte le, nem kis munkával. Köszönjük segítségét, nagy élményhez juttatott mindannyiunkat.    

Résztvevők: Hajnal Ágnes, Gáspár Vera, Bende Bea, Vaspöri Szilvia, Dezső Balázs, Dévai Zoltán (Dave), Kántor Zsolt (Kantár), Katona József, Rádi Károly, Varjassy György (Csóka), Zsólyomi Zsolt (Frédi).

Dóri és Zsanett pár napig, sajnos.

            Zsólyomi Zsolt

 

A CAMPO DI CACCIA-ZSOMBOLY RÖVID BEMUTATÁSA

A Campo di Caccia víznyelő a vele azonos nevű fennsíkon helyezkedik el Gorga község közelében Olaszország Lazio tartományában. A barlang jelenleg eléri a -600 m-es mélységet, ahol a továbbjutást egy szifon gátolja. A barlang aktuális hossza kb. 2,5 km, de a Rio Urubamba inaktív járatai még nincsenek teljesen se feltárva, se feltérképezve.

Morfológiailag a barlang 3 részre osztható:

Első szakasz: 600 m hosszú és csak a 80 m-es szintkülönbséget éri el. Ez a legkényelmetlenebb és legjelentéktelenebb része a barlangnak, melyet szűk mean-derek, kis méretű járatok és három szifon alkotnak, ez utóbbiak különböző időpon-tokban zárhatnak le, de november és május között teljesen járhatatlanok. Többnyire ez volt az oka annak, hogy a ’60-as évektől 1995-ig nem kutatták a barlangot.

 

 

Második szakasz: az a Aurocastro aknájától a Rapa Nui ereszkedéséig tart. A barlang itt jelentősen megváltozik, a hatalmas járat, mely lefelé tart eléri a 10–20 m-es szélességet, és helyenként a 40–60 m-es mélységet. Ebben a szakaszban három különböző aknarendszert különböztethetünk meg, általában 60–80 m mélyek és víz-szintes folyosók kötik őket össze. Már az aknarendszerben is jelentős mennyiségű víz van jelen, de a Rapa Nui ereszkedése után következő Nuova Atlantide járatában jelenik meg az igazi föld alatti folyó.

Harmadik szakasz: két részből áll; egy felfelé tartó inaktív járatból és egy kisebb letörésekkel szabdalt aktív vízszintes járatból, mely kb. 1 km után jut el a végponti szifonig. A kutatáskor mért vízhozam 20–40 l/s volt, ez a tény is azt a teóriát támasztja alá, hogy a Campo di Caccia egy egységes rendszert alkot a környék barlangjaival; 4 km-en belül öt barlang is található.

Pereszlényi Dalma

 

EXPEDÍCIÓ EGY ELFELEJTETT HEGYSÉG BARLANGJÁBAN

Jama na Vjetrenim brdima – Montenegro, Durmitor

Mottó: „Akkor is megyek, ha nem akarok,

Ha nem kísér senki utamon. 

Arcom mossa eső és szárítja a szél,

Az ember mindig többet remél…”

A tavaszi szerbiai túránkon meghívást kaptunk belgrádi barátainktól egy közös, szerb–szlovén–magyar expedícióra Montenegróba, a Durmitor hegységbe. 2000–2500 m-es csúcsaival a Dinári-hegység második legmagasabb pontja. Itt található Európa második legmélyebb szurdoka, a Tara kanyon (legnagyobb mélysége: 1300 m). A terület alig feltárt, valószínűleg még sok ígéretes barlangot rejt magában.

Augusztus 1-én az este már Montenegróban köszöntött ránk. Egy év óta sokat javultak a viszonyok: stabilizálódik a helyzet. Másnap reggel értünk találkozóhe-lyünkre Žabljakba. Röpke 4–5 órás várakozás után (közben megérkeztek a szlovén barlangászok is), befutott Jelena és Vlado. Egy óra alatt megpróbáltak mindent elmondani. Szerb barátaink már egy hete ott voltak. Elég rosszul állt a helyzet: megelőző héten szinte semmit sem tudtak csinálni: szakadt az eső. A barlangot 450-ig szerelték be, rengeteg lenn a víz, bivakot sem tudtak kiépíteni. Egy kedves pásztor ebéd és rakije meghívása után (muszáj volt elfogadni, a jó viszony kedvéért!) végre táborhelyünk felé vettük az irányt. Szokásos pakolás-cuccolás fel a hegyre (sajnos nem erre számítottunk), de a táborhelynél volt forrás. Késő délutánra végre állt a sátor és reményektől dagadva megbeszéltük a másnapi terveket: 700-ig kellett beszerelni és megnézni, hogy a szifon nyitott-e. Addig a többiek felszíni túrát ter-veztek Durmitor legmagasabb csúcsára: a Bobotov kukra, illetve egy közeli jég-barlangba.

Jama na Vjetrenim bridima – Gödör a szeles dombtetőkön -897 m-es mélységével Montenegró legmélyebb barlangja. 1985 augusztusában lengyel barlangászok tárták fel 350 m-es mélységig. Még ugyanabban az évben a „85-ös Durmitor Expe-díció” keretében jutottak le szerb barlangászok a végponti szifonhoz. Ha a terep-viszonyokat figyelembe vesszük, a barlang tovább mélyíthető, elérheti akár az 1400 m mélységet is.

 

 

A barlang 4 m-es aknácskával nyílt 2170 m-en, majd rövid, szűkösebb mean-deres járat után egy kisebb akna következett. Innentől kitágul a barlang egészen a középső meanderes szakaszig: az első két nagy aknát (P47, P74) csak pár méteres párkány választotta el egymástól, majd törmelék alá kellett beereszkedni. Az „Almási-akna” (P43) következett: hófehér cseppkőlefolyás mellett ereszkedtünk. Még egy nagyobb ereszkedés és az elágazáshoz jutottunk, lefelé egy oldaljárat indul (előnye, hogy szűk és nagyon vizes) végpontját szifon zárja el, felfelé folytatódott a fosszilis főág. Már a P74 aknában víz fogadott minket, a középső meanderes részben egy kürtőből jövő víz alatt zuhanyozni kellett. 500-ig kisebb ereszkedések-travik színesítették utunkat. Majd megint tágas aknákba szerelhettük a köteleket. Elértük az első szifont: omladékzóna. A szifon felett a törmelék között át lehetett bújni. Szabad volt az út lefelé.

Igyekeztünk kifelé, hogy a jó hírt elmondhassuk társainknak. Reggel lett, mire kiértünk, jólesett a lágy napfény. Folytattuk a beszerelést, illetve a középső meanderes járatban kutattunk oldaljáratok után.  Megkezdődött a barlang  újratérképezése, ill. az expedíció többi tagja a felszínen keresgélt ígéretes járatok-lyukak után. A követ-kező reggelen csalódottság tükröződött a kijövő emberek arcán: ~720-ig tudtak lejut-ni, onnantól a befutó oldalágak túl sok vizet szállítottak, ki kellett jönniük. A meande-res részben az oldaljáratok vagy elszűkültek, vagy visszavittek a főágba. Este kupak-tanácsot tartottunk: erre az évre feladtuk a barlang további kutatását, a felmérés még folytatódott. Több csapatban elkezdtük a kiszerelést. Kifelé jövet a P74-es aknában megnőtt a víz mennyisége. Kiérve szakadt az eső. Megnyugodott a lelkem, jó döntést hoztunk, mikor a kiszerelés mellett döntöttünk. Fáradtak voltunk, sok erőnket kivett ez a barlang!

A 2002-es Durmitor Expedíció eredményei: 470 m-ig újra lett mérve-térképezve a barlang, a régi térképpel összevetve a barlang mélysége csökkent (a felmérés vége a régi térkép szerint 500 m-en van), középső meanderes részen kiderült, hogy hosz-szabb oldaljáratot nem tartalmaz, valószínűleg az első szifon környékén kell tovább kutatni. Nem utolsó sorban ~700 m-ig ki lett nittelve, előkészítve egy jövő évi expedíció számára. 3, ~30 m mélységű fel nem töltött üreget találtunk a táborhelyünk közelében, bejárásuk és további kutatásuk szintén jövő nyárra tolódott. (A barlang régi térképe megtalálható a www.asak.org.yu weboldalon.)

(Az expedíció magyar tagjai: Balogh András, Dobó Barna, Hajnal Ágnes, Seres Anikó, Szabó Zoltán, Szira Fruzsina, Takács Pál, Tegzes András – Pizolit BSE, Pro-Natura BE).

Hajnal Ágnes

MŰVÉSZETEK VÖLGYE 2002.

Öcsön sikerült megnyitni a barlangkutató múzeumnak tervezett barlangkutató házat. 10 nap alatt naponként átlagban 300 látogatót fogadtunk. Elsősorban a hazai ereklyék bemutatására törekedtünk (így többek között bemutattuk dr. Kessler Hubert sisakját, kötelét, iránytűjét és a kiállítás utolsó napjáig érkező barlangkutató társaim adományait, köztük Gádoros Miklóstól az 1989-es Barlangász Kongresszus nagy emblémáját, Gyarmati Gábortól az eredeti vecsembükki feltáró kitt-baget, Kutas Tamás karbidlámpáját, Galán Misi bőr bányászsisakját és házi kantyúját, Romhányi Balázs nagy vasutas karbidlámpáját, John Szilárd elektromos lámpáit, Sziporka szakirodalmait és a Szarkáék helybéli ősláp lenyomatát).

Az ereklyék mellett természetesen bemutattuk saját sisak-, lámpa-, kő-, ásvány-, technikai felszerelés-, képeslap-, bélyeg-, jelvény-, embléma-gyűjteményünket is.

Külföldi expedícióim emléktárgyai mellett Börcsök Péter Gortanis- és Bródy Andor külfóldi expedícióiról készült posztereit is bemutattuk.

Az előszobába még a Bakonyi Barlangkutató Szövetség poszterei is befértek.

Az állandó tárlatvezetést, amelyet barlangász dalok kísértek, lányaim Annamária és Bogi végezték, esetenként azonban besegítettek és színesebbé tették Gádoros Miklós, John Szilárd és Sziporka barátaink.

A vidám kis társaság sosem fogyott ki az új ötletekből, a borospincébe pl. a tárlat végén a bejárathoz épített gyerekmászókán keresztül lehetett lejutni, előtte pedig az udvaron lévő kútba kellett lemászni.

A kiállítás a nagy stábértekezleten elhangzottak alapján a völgy egyik legjobban sikerült kiállítása volt.

2002. augusztus 3-án az Öcsi Református Templomban fellépett a Barlangkutató Kórus, akik eljöttek: Gádoros Miklós, Kardos Annamária, Kardos Boglárka, a helyzetet mentették a Bakonyi Barlangkutató Szövetség énekes pacsirtái és az Öcsi Asszonykórus.

Előadásunkban igyekeztük a legrégebbi és legújabb dalokból egy általános összefoglalót nyújtani, melyről CD-ét szeretnénk megjelentetni.

A nagy durranást a legújabb Kab-hegyi nóta okozta, mely az Omega Együttes Gyöngyhajú lány című dalának zenéjére íródott.

Az előadásról film készült, melyet a Völgyfesztivál záró buliján le is vetítettek, Gádoros Miklós riportjával együtt. Olyan neves előadók között szerepeltünk, mint pl. Cseh Tamás és Márta István főszervező.

Büszkén mondhatjuk, hogy 2002-ben a Művészetek Völgyében a barlangkutatók is bemutatkoztak. Ez úton mondok mindenkinek köszönetet, aki részt vett a barlang-kutató ház kialakításában és adományaival támogatta azt.

2003-ban folytatjuk!

A Miskolci Szakmai Napokra egy rövid filmes bemutatót tervezünk.

Kardos László

 

IX. LAKATOS KUPA – ALSÓ-HEGY

2002

A MAFC Barlangkutató Csoport a GUBACS-al közösen szeptember 21-én idén is megrendezte a Lakatos kupa barlangi teljesítménytúrát és versenyt. A rendezvény elsődleges célja az Alsó-hegy zsombolyainak megismerése, a zsombolytúrázás népszerűsítése. A versenyre a résztvevők már péntek este kezdtek gyülekezni a Vecsem-forrásnál, ahol az ANP biztosította a tűzrevalót, a „NA, MEGJÖTTEK A BUNKÓ MISKOLCIAK” feliratú pólóban betámolygó Marcel-osok a hangerőt.

A másnap reggeli feladat az indulás előtt kézhez kapott túrakalauz és térképek segítségével a kijelölt alsó-hegyi zsombolyok bejárása volt. A túrán 3 fős csapatok indultak (szám szerint 21), de egy zsombolyba elég volt egy csapattagnak leeresz-kedni. A verseny résztvevői szombat reggel 9-kor indultak a Vecsem-forrástól és délután 5-ig volt lehetőség a zsombolyok felkeresésére. Egyes zsombolyokban az idén is lehetett vállalkozni külön elbírálás mellett technikai feladatok megoldására. Az Almási-zsombolyban és mellette a GUBACS rendezett színvonalas és mulatságos barlangi versenyt: a kötéllabirintus, emberteke vagy mackómentés mindenkinek még sokáig megmarad emlékezetében. A Körte-zsombolyban bontás volt a feladat futómacskás-igavonós szerkezet segítségével, pontosan 63 kg anyagot kellett csapa-tonként kitermelni: ezt három csapat 1 kg pontossággal el is találta (62 ill. 64 kg-t szedtek ki), de volt csapat, mely meg sem állt 92 kg-ig, de ezzel sem tudták túl-szárnyalni a tavalyi 120 kg-s „rekordot”.

A nemes versengés igen szoros küzdelemben dőlt el, két csapat is az ÖSSZES zsombolyt felkereste, az összes feladatot maradéktalanul teljesítette. A 2. és 3. hely között a csak a verseny teljesítésének ideje döntött (3 perc !!!).

A „Szerencselovagok” katagóriában a tavalyi évhez hasonlóan, egyedülálló módon a kupa eddigi történetében a nyíregyházi „Keserű” csapata végzett az élen. Az is egyedülálló, hogy e szerencsés győzelem után is képesek voltak az élbolyba be-kerülni, hiszen a „győzelem” érdekében a csapat legalább egy tagjának le kellett men-ni a hegyről a táborba, ami nem kis sportteljesítmény. Szintén megismételte a tavalyi teljesítményét a Nemzeti Park különítménye: a Körte-bontásnál a 63 kg helyett 64-et húzva ők kapták a legtöbb pontot a kitűnő becslésért. A legjobb lány-csapat az Acélmagnóliák lett.

Az összetett verseny („pedálos ka-tegória”) győzelméért a GUBACS csa-pat 3 db TIKKA lámpát kapott ajándékba GURU sportbolttól a szokásos 5 l UNIKUM (a MAFC támogatásával) és a Vándorkupa mellett. A 2–3. he-lyezettek a GURU vásárlási utalvá-nyait, míg az összes további helyezettek az ANP és az MKBT ajándékait vihették haza. Támogatásukért ezúton is köszönetet mondunk. Külön köszö-nettel tartozunk Bolváry Ágnesnek a táborban végzett felbecsülhetetlen értékű segítségéért.

A verseny végeredménye a következő lett:

  1. Gubacs G. (Tisza L., Németh V., Nagy I.)                                    964 pont

  2. Debreceni Kristály BKCs (Halasi Mariann, Szórádi A., Kovács G.)                     938 pont

  3. Gubacs Ludak (Mező P., Ferenczy B., Holló Z.)                          938 pont

  4. „Ferike és a világjárók” (Kovács F., Nyerges A.., Prépostffy Zs.)             888 pont

  5. Acélmagnóliák - lánycsapat (Söregi Ildikó, Szilágyi Nóra, Vaspöri Szilvia)            881 pont

  6. Nyiregyházi „Keserű” (Bácskai L., Virraszkó Z., Oláh T.)                         740 pont

  7. Papp Ferenc Junior (Borzsák Kamilla, Izápy V., Pulay K.)                       730.5 pont

  8. Pizolit lánycsapat („B kategória”) (Hajnal Ágnes, Gáspár Vera, Szira Fruzsina)       722 pont

  9. Tolerancia BKCs „Bagett” (Baji T., Stéger J., Hajdú Cs.)                                  597 pont

10. MLBE I. (File F., Ónódi L., Gellei T.)                                                               577.5 pont

11. ANP – barlangos testecskék (Dvorszki Zsuzsi, Malom A., Bárkányi Cs.)           552.5 pont

12. Szabó József BKCs I. (Gulyás Á., Horváth Cs., Vass T.)                                  537 pont

13. ”Paptetvek” (Aradi G., Vass Linda, Forbauer Attila „Guszti”)                            532 pont

14. Micimackó „Havercsótányok” (Kelemen A., Szabó Á., Vadászi S.)                              456 pont

15. MLBE 2/3 (csak találgatni tudjuk tagjait Piko, Karesz , Agneszka ??)                453 pont

16. Papp Ferenc III. csapata –„Pf. III” (Szabó Emőke, Kolosi Á., Kovács A.)                    412 pont

17 .Gerecse BKCs (Bene Zs., Cservenka Nikolett, Cs.G.)                                      404 pont

18. Hajnóczy BKCs „Z. Imre emlékcsapata” (Mányai Z., Rántó A., Kugyela L.)                 349 pont

19. Szabó J. – Vass I. vegyes (Székely Andrea, Szitner Zsuzsa, Dobos Cs.)            342 pont

20. FTSK II. (Dezső B., Németh T. és Számadó I. aki nem lehetett ott)                              291.5 pont

21. Hajnóczy „Pistike és barátai” (Molnár L., Sorosi P., Hangódi I.)                        216 pont

 

Végezetül, két az Alsó-hegy térsé-gében tapasztalt negatív jelenségre szeretnénk a verseny kapcsán ráirá-nyítani a figyelmet: az egyik nem éppen üdvözlendő folyamat „tettesei” köztünk, a Tájékoztató olvasói között keresendőek. Aki az Alsó-hegyen jár, tudja, hogy a három „nagy” zsomboly fix nitfülekkel van kiépítve, mely teljesen   indokolt    nagy    látogatottságuk miatt, a sima dübelek hamar tönkremennének. Elhelyezésük általában jónak mond-ható, mindenki megelégedésére jól szolgálnak minket már több mint 10 éve. Itt-ott egy-kettő közülük már tönkrement (pl. Baglyok, első akna), de nem ez az általános. Nem értjük azonban, hogy ki és minek helyez el fix nitteket az alig látogatott kis zsombolyokba, mely gyaníthatóan engedélykérelem nélkül zajlott barlangkiépítési akció eredménye a Komjáti Jég I.-zsomboly szakszerűtlen és egész egyszerűen ronda kiépítése lett. Az alsó-hegyi viszonylatban igen szépnek mondható bejáratnál a sziklafalba a kikötésül szolgáló fa alatt 1 méterre (!!) két nagy méretű ragasztott nittet próbált meg elhelyezni, az esztétikai érzéktől teljesen mentes ismeretlen elkövető. Aki ezt látta, hogy nézett ki (érintetlen, mohos sziklafal, közepén két alig megmunkált nagyméretű fémdarabbal) tanúsíthatja, hogy ez rongálás, nem más. A múlt idő azért helytálló, mert az egyik nitt a Lakatos-kupa beszerelői alatt adta meg magát és jött ki a falból, míg a másikat, ami kevesebb mint 10 cm-re (!!!) volt ettől, az a kupa alatt Leó barátunk alatt szűnt meg kikötésnek lenni. Ezekből a nittekből található még a zsomboly alsó részében, a Banán- és Búbánat-zsombolyokban is. Ezúton is kérjük azokat, akik időt és energiát nem kímélve ilyen kiépítésekkel foglalkoznak, előzetesen konzultáljanak a hatóságokkal és a területen dolgozó csoportokkal.

A másik „jelenség”-re nincs magyarázatunk, bizonyítékunk és elképzelésünk sem, csak felhívjuk rá a figyelmet. Mind a Körte-zsombolynál, mind a Karácsony-zsom-bolynál a kutatók által felépített „infrastrukturát” valakik rendszeresen megrongálják. Ezek a valakik olyanok lehetnek, akik sokat járnak a hegyen, jól ismerik és nem gyengék. Szerencsére ez a rongálás az Iskola-zsombolyt elkerülte. Viszont a kupa alatt olyan eset történt, ami kérdéseket vet fel mindannyiunkban – miként a váratlanul a helyszínre érkező edelényi rendőrökben is, mégpedig, hogy vajon kinek az érde-kében állt a tábortól kb. 1 km-re levő vadászlesek megrongálása. A Rendőrséget a vadásztársaság értesítette, akikkel mi, mióta ez a kupa létrejött, „perben-haragban” állunk, hiszen a kupa egyik jelentős fegyverténye, hogy két napig a térségben szünetel a „hivatásos gyilkolás”. Viszont aki járatos a Lakatos-kupa menetében, az tudja, hogy sem a résztvevők, sem a rendezők nem képesek a kupa és az 5 liter unikum után akár a Vecsem-patak túloldaláig elvergődni. Ha azonban mégis a tábor résztvevői között voltak a rongálók, ezúton is kérjük őket, hogy szegeljenek össze a vadászoknak két vadászlest.

 

Nyerges Miklós

50 ÉVE FEDEZTÉK FEL A BÉKE-BARLANGOT

2002. augusztus 4-én bensőséges ünnepség keretében emlékezett meg az Aggteleki Baráti Kör, az ANP Igazgatósága, volt munkatársak a Béke-barlang ötven évvel ezelőtti felfedezéséről. A falu temetőjében Jakucs László emlékére felállított kopjafánál idézték fel a kutatás embert próbáló, nehéz körülményeit, az elért győzelmet. Az ünnepség után az ANP és a nyíregyházi barlangkutatók terepjáróin a szép számú érdeklődő kiment a Béke-barlanghoz, ahol egyesek rövid túrán vettek részt, mások a Kötélhágcsós-szifonig is eljutottak. A gondosan megszervezett délutánt az 1982-ben készített (Rockenbauer Pál) Béke-barlang felfedezése c. film bemutatása, közös beszélgetés, jó hangulatú vacsora zárta.

Jakucs Lászlóné

(Sajnálatos, hogy a rendezvényről a Társulat nem kapott értesítést. Szerk.)