Nyerges Attila - Nyerges Miklós - A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója

Almási-zsomboly

,, A nyílás Szádalmás határában fekszik, ezért Almási-zsombolynak neveztük.”

Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Alsó-hegy 5452/2
Hossza: 358 m
Mélysége: -100 m

Bejárat tszfm: 520 m

GPS: N 048 34,090' E 020 42,305'

Megközelítés: A Szabó-pallagi vadászháztól K-re található nagy rét É-i szegletében induló földúton 120 méter után balra leágazva egészen a határig megyünk észak felé 400 métert (elhaladva közben a Széki-zsomboly mellett), ahol a jobb oldalt található töbör, határsávba eső sziklás oldalában van a zsomboly bejárati nyílása.
 
  Beszerelés: E zsomboly esetében bonyolultsága miatt egy vázlatos leírást is adunk táblázatos formában, ahol a bejáráshoz feltétlenül szükséges információk mellett rögtön a szükséges felszerelés igény is megtalálható.

Felszerelés igény: Régi rész /az egyszerûbb klasszikus útvonal/: 18+33 m, és 43 m kötél, végig fix nittekkel biztosítva (RN), + 7K;  Új rész: 18+42 m, és 64 m kötél, (RN), 2Kgy, 10K;
   

Hely

akna-hossz

kötél-igény

Rövid leírás

Bejárati-akna

11 m

18 m

Fûzõlyuk a kõélben (Tk), szemben lévõ falon 2RN

Régi rész: I.-akna

29 m

33 m

A párkányon lefelé nézve bal falon RN, bevezetõ szár 2 m Kh, utána 2RN (Elágazás az Új rész felé!), az alsóról egybe le az akna aljáig.

II.-akna

7,5 m 27 m

15 m 28 m

Onnan lesétálva a törmelék lejtõ aljára a tovább vezetõ hasadék külsõ részén bal falon RN. Vízszintes bemászás kötéllel biztosítva 3 m Kh, jobb falon 2RN. 7,5 m-el lejebb átellensõ falon RN, onnan egybe le.

Bejárási útmutató: A bejárati száda biztonságos megközelítéséhez a bevezetõszárat a zsombolynyílás elõtti kõélben található fûzõlyukba rögzíthetjük (Tk), majd azután a lyuk feletti két nittbe (Kh2, 2RN). Az elsõ ereszkedés 11 m hosszú, és egy nagy lejtõs agyagos párkányra vezet (E11), melyen nem ajánlatos biztosítás nélkül mozogni. Itt a bejárati nyílással átellensõ falon van a következõ nitt (RN), majd további két nitt (Kh2, 2RN), attól jobbra már közvetlen az akna felett. ( Itt lehet eltérni az Új rész felé!)

Ha a klasszikus útvonalon túrázunk az alsó nittfülrõl (RN) egy tagban ereszkedhetünk az akna aljáig 29 métert (E29), úgy hogy a falak végig a közelben vannak. Az akna alján egy törmelékdomb tetejére érkezünk, ahonnan szép kényelmesen lesétálhatunk annak aljába. A kötél aljától nyílik egy keskeny hasadék amelyben lefelé, és felfelé is el lehet mászni pár métert, de innen nem vezet tovább út. A lejtõ alján a bal falon található a bevezetõ szállhoz a nitt (Kh3, RN), majd kötélbiztosítás mellett az alacsony nyíláson becsusszanhatunk a következõ akna tetején levõ párkányra. (Ez tulajdonképpen nem is a teteje az aknának, hanem inkább a közepe, amirõl az új rész bejárásakor is meggyõzõdhetünk, de a bebújás elõtt magasabbra felmászva több kisebb nagyobb ablakon át is benézhetünk az akna felsõbb részeibe). A párkányon állva elérhetjük a következõ nittet (RN), amelyrõl 8 métert ereszkedve (E8) a hátunk mögött lévõ falon találhatjuk meg a köztes nittet (RN), amelyrõl 27 métert kell ereszkedni (E27) a akna aljáig. Ereszkedés közben a számos cseppköves oldalablak (helyenként cseppkõmedencékkel) mellett az Alsó-hegy egyik legszebb, és legnagyobb cseppkõlefolyását figyelhetjük meg, melynek hófehér szikrázása a lámpák fényében majd mindenkinek megmarad emlékezetében.

 

Az akna alján egy teherautónyi kõtömb mellet függőleges járat indul az omladék alá két nyílással, s egy-két kisebb szûkület és tereplépcsõ leküzdésével érhetjük el a zsomboly mélypontját (-100 m). A kötél végével átellenes sarokban felmászva egy ablakon át, egy kis cseppköves oldalhasadékba juthatunk. Ez előtt nem sokkal, a nagy cseppkőlefolyás alatt, kis borsókővel, cseppkõvel bélelt medencében mindig lehet jó ivóvizet találni.

  Új rész :

 

Az Új rész beszerelése és bejárása jóval nagyobb gyakorlatot igényel mint a klasszikus útvonalé. Az elsõ 11 méteres ereszkedés után (E11) elért párkányról kell indulnunk, s most a felsõ nittet (RN) használjuk. Itt egy laza kötélhíd beszerelése a feladat, úgy hogy mindvégig alatunk van a régi rész 30 méter mély aknája(izgalmi tényezõ, amelytõl oly népszerû). Itt 8 méter ereszkedés és 8 méter vízszintes harántolás után (E8, Kh8) a baloldali falon egy jellegzetes cseppkõlefolyás mögött rejtett fûzõlyukat fedezhetünk fel (TK), majd innen tovább traverzálva 4 métert (Kh4), amikor kezd kitágulni alattunk a hasadék, akkor a bal falon egy nittet találhatunk (RN). Balra felette egy ujjabb fûzõlyukból lehet lebiztosítani. Errõl 7 métert leereszkedve (E7) az akna oldalában néhány méterrel tõlünt távolabb, egy levegõs párkányt pillanthatunk meg, ahol egyébként az addigi törésiránya megváltozik a hasadéknak. Innen vízszintes 2 méternyi bemászás következik a kötél alatti hasadékba, kötéllel biztosítva ahonnan már kényelmesen elballaghatunk a következõ nittig. Itt szintén a bal falon az akna szája felett két nitt van (2RN, két méter felettiek elõnyben), amelyekrõl 19 métert ereszkedhetünk (E29) az eleinte még keskeny hasadékban. Ott egy megosztást lelhet fel a figyelmes szemlélõ (RN) ugyanazon a falon amelyiken az ereszkedõnittek vannak, ezután 40 méter (E40) fal érintés mentes ereszkedés kárpótol mindent a hatalmas cseppkõlefolyás szomszédságában, az akna aljáig. Itt csatlakozunk vissza a klasszikus útvonalhoz.

 

Az Új rész :

 

 

 

Hely

akna-hossz

kötél-igény

Rövid leírás

Bejárati-akna

11 m

18 m

Fûzõlyuk a kõélben (Tk), szemben lévõ falon 2RN

Új rész: Traverz

8 m

19 m

A párkányon lefelé nézve bal falon RN, bevezetõ szár 2 m Kh, utána 2RN (Elágazás a Régi rész felé!), a felsõrõl 8 m-t ereszkedve-mászva (laza kötélhíd ajánlott!) 8 m traverz után a bal falon fûzõlyuk, egy rövid falba simuló cseppkõoszlop mögött (Tk) (Vigyázat nem az ujjnyi vastag az!)

 

4 m

6 m

Traverz tovább biztosítással a hasadéban az akna felett.

 

7 m

17 m

Bal falon RN, balra felette fûzõlyukról lebiztosítható. 7 m-el lejebb vízszintes bemászás a nitt alatti szemben lévõ hasadékba (kötéllel biztosítva!) a következõ nittig.

II.-akna

19 m

23 m

Befelé haladva a hasadékban a bal falon az akna szája felett 3 m magasan 2RN.

40 m

41 m

19 m-t ereszkedve a felsõ nittekkel azonos falon RN. Onnan egytagban ereszkedve az aljáig.


  Egyéb információk: A zsombolyba először 1927-ben a BETE kutatói Beliczay András, Frank István, Kessler Hubert és Kiss Gyula és ereszkedtek le, akkor már mögöttük volt a Vecsembükki-zsomboly első aknájának meghódítása. Ez sem ment ugyan minden nehézség nélkül, de Kessler Hubert elérte a barlang az időtájt -113 m mélynek vélt végpontját, amellyel az sokáig a magyar barlangi mélységi listát is vezette.

Az Új rész első bejárása Szűcs László (,,Malvin”) nevéhez fûzõdik, melyből az addigihoz képest egy egészen más dimenzióban szemlélhető a barlang. A zsombolyról több térkép is készült, de a minden részletet tükröző változatot a Rózsadombi Kinizsi barlangkutató csoportja készítette el (Borka P., Fodor S., Rose Gy.V ,- 1989).

 

A Scholtz Pál Kornél naplójában (1911) Almási-lyukként említett zsombolyt - melyhez -13 m mélységben oldalkürtő csatlakozik -43 m mélységűnek írta le. Első, 1927. évi bejárása, illetve térképezése alkalmával a zsomboly mélységét Kessler Hubert -103 m-nek mérte, de feltételezte, hogy a teljes mélység eléri a -120 m-t. Elképzelésének bizonyítékaként a zsomboly mélységét 1937-ben -10 méterrel, majd a Meteor barlangkutatói 1959-ben a zsomboly fenekén egy szűkület áttörésével még -5 méterrel növelték. Újabb feltárásra 1969-ben került sor, amikor a kutatók 45 m mélységben bontással egy felfelé vezető, kb. +20 m-es cseppköves járatba jutottak. A Kiskőháti-zsomboly 1939. évi feltárásáig hazánk legmélyebb barlangjaként tartották nyilván.
Az újabb felmérések szerint mélysége -100 m, járatainak összhossza pedig 358 m. A Középső-felső-triász wettersteini mészkőben alakult ki.

A barlang fő részét egyetlen hatalmas lefelé jórészt táguló, hasadékakna alkotja, amely a bejárat oldalán három lépcsőben ereszkedik alá és egy része Szlovákia területe alá nyúlik. Az átlag 10-15 m hosszú hasadék fő részét két egymástól független útvonalon lehet bejárni. Az aknák falait a lehulló kövektől védettebb felszíneken kiterjedt cseppkőlefolyások, -zászlók, -medencék, függőcseppkövek, heliktitek és borsókövek díszítik, alján időszakos tóban 1-2 mm-es szegfűkalcitok és apadási szinlők találhatók.

Több pontról előkerült csontmaradványok fiatal holocén időszakból származnak. A benne leszivárgó vizeket a szlovákiai Tapolca- ill. Andród-kerti-forrásba vezeti le.

Fokozottan védetté nyilvánítását genetikai és ásványtani értékének köszönheti. A zsombolyt csak barlangjárásban gyakorlott kutatók, a nemzeti park engedélyével látogathatják.