"NO PICNIC"

Ez volt az a felirat, ami alatt az éjszakai megérkezés után lehevertünk a régi felvonóház évről évre zsugorodó mintegy mínusz 10 fokos hideg előterében. Persze a Sisma-t ismerve már lehetett sejteni, hogy ez a felirat nem tiltás, hanem inkább kijelentés, és hogy a következő 5 napra végig igaz lesz.
Ezt támasztotta alá annak a 7 embernek az ábrázata is, akikkel másnap reggel fönt a Gilberti -ben találkoztunk. Ők a barlangból akkor érkeztek ki. Meglehetősen elnyűttek és vidámak voltak, és nagyon hunyorogtak a napsütésben. Irigyeltem őket, látszott rajtuk a sok élmény, és az a temérdek vinnyogó röhögőgörcs amit odalent végigcsinálhattak... aztán a hét végére rávezetett a barlang minket is, hogy "testben élünk". És hogy igazából "lélekben" is... ez utóbbiból időnként csak a baromság ömlik, és csak szopatja a testet azzal hogy egy olyan helyre vezényli, ahol képtelenség normálisan létezni. Szűkületek vannak, hideg, sötét, több-száz méteres aknák, és még ahhoz a bizonyos dologhoz is föl kell venni a slószt (a csomón átszerelésről nem is beszélve)... hát ezért a tapasztalatért is érdemes odamenni. Cserébe a test visszaszopatja a lelket mindenféle komforttalan érzettel, és a legdurvább az, hogy mindez a kedvünkre van. Azt hiszem ezek vagyunk mi barlangászok.
Nade ennyit a metafizikáról, térjünk a tárgyra:
A 9 nap alatt a barlangban 2 csapat váltotta egymást. A lent töltött 4 alvásos bivakolásos idő alatt létrejött jónéhány embernek jónéhány túra. Ezek elvezettek a Chuck Norris -ba, a Japán folyosóba, kiszerelődött a Fonda végpont is. Gyönyörű ez a barlang. A Laricetto -t viszont nem sikerült megnézni, mert félreértések történtek, feltehetőleg ki lett szerelve.
Az iszonyatos cucchiány ellenére történt föltárás is. A befejezettnek hitt "félbehagyott kürtő" tetején egy nem túl biztató, és teljesen huzatmentes felmászás után találtunk kb. 150-200m új részt. Mint kiderült, a huzat nagy része egy alulról teljesen láthatatlan ablakon keresztül megy át, szóval legyen tanulság, hogy a huzat sem minden ám...

Miután a Kórház-barlangot felfedezték, és annak nem csak légvonalbeli távolsága, de gyógyászati jelentősége is indokolttá tette, mind szárazon, mind a víz alatt az összekötésre törekedtek a kutatók. Eleinte a Kórház-barlang lelkes kutatója Kessler Hubert ismerte fel ezt a lehetőséget. Kiváltképp azért, mert a klímaviszonyok „javítására” a tavasbarlang levegőjének beengedésével vált volna lehetőség. Még a mesterséges táró hajtásának gondolata is felmerült, azonban ez nem valósult meg. Ha elkészült volna, ma már tudjuk, hogy barlangfeltárás szempontjából jóval szerencsésebb lett volna, mint pl. a Molnár János-barlang mellett kihajtott kutatótáró.

Kedves Barlangászok!

Idén, október 19 és 23 között - a tervek szerint a Pál-völgyi kőfejtőben - ismét megrendezésre kerül a Szép-völgyi kutatótábor.
A tábor célja az eddig 29,32km hosszban megismert rendszer továbbkutatása. Bontóműszakokat a rendszer eddig megismert tagjaiba (Hideg-lyuk, Harcsa, Pál, Mátyás), néhány felszíni pontra és a Ferenc-hegyi-barlangba (! :-) ) tervezünk.

A február utolsó hetében zajló 6. Zeppelin kutatótábor során közel 2 kilométerrel növekedett a barlang ismert hossza. A fő eredmény egy észak-nyugatias irányban tartó, 950 méteres mélységben (kb. 1180 m tszf. - kicsivel a parkoló szintje fölött) húzódó, bő kilométeres szakaszon nyílegyenes, fosszilis folyosó, melynek a végét jelentő omladékán sajnos nem sikerült átbújni.
Eredeti koncepciónk a vízrendszer főágának feltárása  a bő 600 méterrel a jelenleg ismert legmélyebb pont (-1030 m) alatt fakadó forrás felé.
Ebből a szempontból az újonnan megismert barlangrészek tekintélyes hosszúságuk ellenére sem tekinthetők kecsegtető eredménynek, mivel a forrás a másik irányban van, és a barlang mélységét sem sikerült növelni. Azonban az új részek meglepő földtani összefüggésekre világítanak rá és izgalmas perspektívákat nyitnak a továbbiakra nézve.

A Szépvölgyi-barlangrendszer megismerése

Sajtóanyag - 2011. december 14.

A ma már 28,6 km hosszban ismert barlangrendszer első része a Pál-völgyi-kőfejtő legmagasabb pontján nyíló Harcsaszájú (Déry)-barlang lehetett a múlt század legelső éveiben. Ebből a barlangból évszázadnál hosszabb ideig csak egy 300 méteres, viszonylag cseppköves szakaszt ismertünk.

A Pál-völgyi-barlang első szakasza kőbányászat közben nyílt meg 1904-ben, ami hamarosan 1200 méter hosszban vált ismertté. Nem sokkal később, a mai bányatalp elérésével megnyílt a Bagyura-, a Hideg-lyuk- és a Kis-Hideg-lyuk-barlang is. Ezek közül csak a Hideg-lyuk ért el jelentősebb: 170 méteres hosszúságot. Könnyen lehet, hogy több összekötő járat is volt a barlangok között, amiket azonban a befoglaló kőzettel együtt a bánya letermelt. 100 évvel ezelőtt a természetvédelem még sokkal gyengébb lábakon állt…

Kedves Barlangászok.

Szeretném megköszönni mindenkinek, aki a Pál és a Hideglyuk-Harcsa rendszer összekötésén dolgozott. Legesleginkább azoknak, akik szó nélkül jöttek cipelték a vödröt, húzták a bobit, fagyoskodtak vagy agyon izzadták magukat. Legtöbbjüknek a nevét sem tudom, és ezt nagyon szégyellem, viszont nélkülük ez az egész soha nem jöhetett volna létre (ahogy Fridi mondta). Lehet a bontásban brillírozni, de ha nincs a háttérben a jó hangulatú, jó szándékú segítő csapat, akkor az egész mit sem ér. És ezt remélem többen fontolóra veszik. Szóval le a kalappal előttük.
Valamint köszönöm a Leónak az ötletet, aki a figyelmünket erre a területre irányította.
Most már végre megint foglalkozhatunk a sokkal izgalmasabb feltárásokkal a Pálban.

Köszönettel
Tóth Attila
a Pál-völgyi barlangot kutató Bekey Imre Gábor barlangkutató csoport vezetője.

Több hónapos kutatómunka eredményeképpen, a mai napon sikerült megtalálni az összeköttetést a Pál-völgyi-Mátyás-hegyi és a Harcsaszájú-Hideg-lyuk barlang-rendszerek között. Az így létrejött, - még nem hivatalosan elnevezett - Szép-völgyi-barlang-rendszer hossza 28,6 km, ezzel jelenleg Magyarország leghosszabb barlangja!
A rendszer részei: Mátyás-hegyi-barlang, Pál-völgyi-barlang, Meta-barlang, Kis-hideg-lyuk, Bagyura-barlang, Harcsaszájú-barlang, Hideg-lyuk, Gábor Áron-barlang.
A most elért siker annak a 31 éves kutatómunkának az eredménye, amiben eddig több, mint 200 ember vett részt! Külön szeretnénk kiemelni az idén ősszel megrendezett Szép-völgyi kutató-táborban dolgozó emberek munkáját. Az akkor elvégzett bontómunka nagyban hozzájárult a ma elért eredményhez.
Természetesen a feltáró munka Szép-völgyi-barlang-rendszerben tovább folytatódik...!!!

Üdvözlettel, Szép-völgyi Explo Team
Kiss Attila
Nagy Gergely Domonkos
Nagy András

Jószerencsét!

A Szép-völgyi Explo Team (Barit bkcs., Bekey I.G. bkcs., Szabó J. bkcs.) 2011. okt. 21-23. között kutatótábort szervez a térség barlangjainak feltáró kutatására.
Elsődleges célok a Pál-völgyi- (kb. 20,5 km) és a Harcsa-Hideg-rendszer (kb. 8,1 km) közötti összeköttetés feltárása (jelenleg kb. 15 méter választja el őket), valamint a Harcsa-Hideg-rendszer ígéretes végpontjainak bontása és kimászása. 
A tábor a Pál-völgyi-kőfejtőben lesz. Szállás fűtött központi sátorban vagy saját sátorban. WC és fürdési lehetőség biztosított. Parkolás a sátrak mellett. Központi térítésmentes ital- és étel-ellátás (napközben zsíros kenyér, este meleg vacsora), folyamatos tábori ügyelet lesz. Részvételi díj nincs.

A Plózer István Víz alatti Barlangkutató Csoport július 24-én megkezdte a Berger Károly-barlang víz alatti szakaszainak felkutatását.
Korábban már két alkalommal a Húsvét-terem szifonját vizsgáltuk meg, de légzőkészülékek nélkül. Ez alkalmakkor csak annyi derült ki, hogy oda is palackok kellenek. Ez az a terem, amiben először bukkantak vízfelületre a tapolcai Plecotus csoport, és a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetségének kutatói. Vasárnap velük közösen, valamint a Papp Ferenc csoport tagjaival megerősítve indultunk el abba a tóba, amiben 31 fokos a víz.

A Tapolcai Plecotus barlangkutató csoport 2010. évi csoportjelentése megtalálható a Dokumentumtárban ide kattintva. A jelentés tartalmazza a Berger Károly-barlang feltárásának leírását.