Az 1985 óta tevékenykedő kollektíva 1992-ben vált hivatalosan az MKBT szakosztályává és azóta is folyamatosan működik. Az alapító levélből idézve a Vulkánszpeleológiai Kollektíva célja: „általában a nemkarsztos barlangok komplex vizsgálata, az e barlangokhoz kapcsolódó résztudományok lehetőségekhez képest való művelése, a vulkánszpeleológia iránt érdeklődők összefogása, valamint tapasztalatgyűjtés és -átadás céljából a hasonló profilú hazai és külföldi közösségekkel a kapcsolat ápolása és a témakör eredményeinek ismertetése.” A kollektíva magját egy 15 fős kutató gárda adja a következő személyekkel:
Buda László, Gönczöl Tímea, Sívó Zsuzsanna,
Eszterhás István, Gyurman Csaba, Szabó Andrea,
Ferenczi Balázs, Kalicza Edina, Szabó Géza,
Fodor Tivadar, (Kalicza Tibor †), Szarka Gyula,
(Gádoros Miklós †) Luppej Nóra, Szentes György
Gönczöl Imre, Mocsári Attila, (Szobonya Károly †),
akikhez a több mint 20 éves tevékenység során egy-egy feladat elvégzéséhez alkalmasint összesen mintegy 230-an csatlakoztak.
A kollektíva meghatározó tevékenysége a nemkarsztos barlangok kataszterezése, melyhez évente ún. vulkánszpeleológiai táborokat szerveznek az ország legkülönbözőbb nemkarsztos barlangvidékein. Eddig már 24 ilyen tábor volt. 1985-ig 119 nemkarsztos barlangról volt hosszabb, vagy rövidebb ismertetés, említés. A kollektíva kataszterező tevékenysége révén máig pontosan 900 nemkarsztos barlang vált ismertté Magyarországon. Az ismertetett barlangok döntő többségéről a részletes leíráson túl gazdag térkép- és fénykép-illusztráció is készült. E kataszter minden érdeklődő számára tanulmányozható a < http://geogr.elte.hu/nonkarstic > honlapon.
A kollektíva ugyan nem a barlangok feltárására jött létre, de óhatatlanul ebbe a témakörbe is belekapott és e melléktevékenység során 46 barlangban történtek feltárások (pl. Csörgő-lyuk, Pulai-bazaltbarlang, Halász Árpád-barlang, Betyár-barlang stb.) összesen 1065 m hosszúságban.
Kidolgozásra került a nemkarsztos barlangoknak egy újabb genetikai rendszere. E rendszerbe három új, a kollektíva által definiált genotípus is került, úgymint a konzekvenciabarlangok (pl. a Szilvás-kő 30 barlangja), a fumarólabarlangok (pl. a Kámori-rókalyuk), a lúgos oldódás által keletkezett barlangok ( pl. a legyesbényei Fuló-hegy 10 barlangja).
Több, hazánkban korábban ismeretlen barlangi képződményt (szilikátcseppkő, isingeritkorong stb.) találtak és írtak le. Foglalkoztak az alacsonyhegységi barlangok eljegesedésének feltételeivel a hazai öt kisebb, vulkánikus kőzetben kialakult jégbarlang kapcsán.
A hazai nemkarsztos barlangok élővilágából meghatározásra került 198 állatfaj, köztük néhány kuriózum is, mint a magyar vakbolharák (Niphargus hungaricus), sárga egérbogár (Leptinus testaceus), barlangi kaszáspók (Holoscotoleman jaqueti) stb. Számottevő paleontológiai lelet csak a meszes homokkő alkotta barlangokból került elő, ahol a mész fosszilizáló hatása érvényesült (pl. a Seybold-barlangból az óriás hörcsög, a Betyár-barlangból a barlangi medve stb.) Magyarországon a Vulkánszpeleológiai Kollektíva kutatja a rendkívül érdekes, élő barlangi képződményeket, a gyökérsztalagmiteket.
Eddig 15 nemkarsztos barlangból kerültek elő régészeti leletek. A legrégebbiek a legyesbényei Nagy-barlangban feltárt neolit leletek. Jelentős bronzkori leletegyüttes került elő a kapolcsi Pokol-likból és a mátrai Gyula-barlangból. Több nemkarsztos barlang szolgált védelmi helyként (Asztag-kő barlangjai, Lélek-lyuk stb.), illetve kultikus helyként (a tihanyi, a nagymarosi és a szentkúti barlangmonostorok, az istenmezei Sziklakápolna stb.). Eddig 23 nemkarsztos barlanghoz kapcsolódó monda is lejegyzésre került.
A Vulkánszpeleológiai Kollektíva különböző mélységű kapcsolatokat ápol külföldi szervezetekkel, intézményekkel. E kapcsolatok segítségével szervez expedíciókat a Föld legjelentősebb vulkánbarlangos vidékeire (Kanári-szigetek, Szicília, Izland stb.). A kollektíva tagjai többnyire jelen vannak a nemkarsztos barlangokkal foglalkozó nemzetközi tudományos összejöveteleken, ahol egyrészt meghallgatják mások kutatási beszámolóit, másrészt számot adnak saját eredményeikről. Az UIS Pszeudokarszt Bizottságának 12 éven át volt elnöke a kollektíva vezetője, Eszterhás István, de jelenleg is befolyásoló szerepe van a kollektívának, hisz tagjai ott vannak a bizottság vezetőségében és ők szerkesztik a bizottság kétnyelvű nemzetközi információs lapját a „Nachrichtenbrief”-et.
A „Nachrichtenbrief” megjelenik papíron nyomtatva és világhálón is a < http://rcswww.urz.tu-dresden.de/~simmert/pkarst > cím témái között.
A Vulkánszpeleológiai Kollektíva tevékenységének eredményeit eddig 5 önálló kötetben, 17 évkönyvben, 138 szakmai tanulmányban jelentette meg (ez utóbbiakat különféle hazai és külföldi szaklapokban, tanulmánykötetekben). A kollektíva tagjai eddig 82 hazai és 26 nemzetközi szakmai előadást tartottak. A kollektíva munkáját máig több Cholnoky I., II. és III. díjjal, valamint Kadić emléklappal ismerték el. A kollektíva tagjai közül Eszterhás István „Vass Imre-érmet” (Budapest), „Explorers Club” tagságot (New York), „A 21. század kiemelkedő természetkutatója” elismerést (Cambridge), illetve díszpolgárságot (Isztimér) és Buda László megyei természetkutató elismerést (Salgótarján) kapott.
